Vissza Fotó-Film Film FOTÓ Fénymérő Fényképezőgép / Camera Fotótartozékok / Accessories Objektív / Lens Szűrő / Filter Vaku és vaku kiegészítők / Flash Egyéb használati cikk / Other used Goods Játék/ Toy Fénykép Könyv, újság, prospektus / Book, newspaper Egyéb 100 Ft on kikiáltott tételek Ossza meg a terméket ismerőseivel: Aukció> Egyéb optikai cikk Kattintson a fotóra a nagyításhoz! Kikiáltási ár: 300 Ft Végső ár: 300 Ft Végső nyertes: Semillon Licitek száma: 1 Licitáláshoz lépjen be, vagy regisztráljon! Aukció vége: 2021. október 1. 18:00 Hátralévő idő: Az aukció lezárult. A termék állapota Esztétikai állapota: Nincs megadva Műszaki állapota: Nincs megadva Leírás Korának megfelelően használt. Kb. : 13x4cm. 25634
Egyik levelében úgy rendelkezett, hogy a tárgyakat tartalmazó ládákat ne is nyissák fel, hanem rögtön szállítsák be a Nemzeti Múzeumba. Hopp, a keleti művészetek szerelmese a görög-római kultúra tárgyi hagyatéka iránt közömbös volt. Bár a 19-20. század fordulója az antik műtárgypiac egyik virágkora volt, Hopp itáliai útjai során nem antik márványokat vásárolt magának, hanem antikizáló szuveníreket. A szicíliai, karthagoi régiségek vásárlója tehát nem a gyűjtő volt, hanem a polgár. A gyűjtőt nem érdekelte az antik művészet, a polgár viszont nem ment el közömbösen a lehetőség mellett: kihasználta a kínálkozó alkalmat egy közgyűjtemény gyarapítására - sőt (a fent idézett szövegrész is ezt tanúsítja) nem múzeumi felkérésre, hanem saját ötletétől vezégyszámú tárgyat vásárolt össze - nem hatalmas összegért, ám a sajátjából, - hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. Szerénységének szép bizonyítéka, hogy az egész történetet csupán egyetlen mondatnyira tartotta megemlítésre érdemesnek az útról kiadott beszámolójában (Téli utazás a Földközi-tenger körül fekvő országokban, 1898).
A gyártó története 1819-ben, az olasz származású Calderoni István a budapesti Váci utcában egy kis vegyeskereskedést nyitott, melyet később látszerész-szaküzletté alakított. Az 1860-as években, a világutazóként, műgyűjtőként ismert, Hopp Ferenc, aki már 1846-tól optikustanoncként dolgozott az említett boltban, betársult a vállalkozásba, ekkor lett a cég neve "Calderoni és Társa", mely évről-évre bővülő termékskálájával egyre ismertebbé lett nemcsak Magyarországon, de főként a németajkú területeken is. Hopp 1864-ben átvette a céget, majd 1872-ben bővítette a cég profilját, ekkortól kezdve tanszerek forgalmazásával is foglalkoztak. A vállalkozás annyira sikeres volt, hogy Hopp ezután többször is körbeutazhatta a Földet. 1910-től már mint részvénytársaság (Calderoni Mű- és Tanszervállalat R. -T. ) működött. A logarléc tanításának a középiskolákban történő bevezetése után (az 1920-as években) megkezdték a többféle, taneszköznek szánt logarléc gyártását. A vállalatot 1948-ban államosították, ekkor neve Calderoni Mű-, Tanszergyártó és Laboratóriumi Felszerelő N. V. (Nemzeti Vállalat) lett.
A szemüveg manapság egyáltalán nem luxus cikk, az utcán sétálva 10 emberből hétnek szinte biztos, hogy van. Nem volt ez mindig így, hosszú évszázadokra volt szükség ahhoz, hogy széles körben elterjedjen. Magyarországi elterjedését a Calderoni és Libál családoknak köszönhetjük. Ocularium volt a neve az ókori-középkori harci sisakok szemnyílásának. Előfordult, hogy a sisak szemnyílását kristálylappal borították, így biztosítva jobb látást a viselőjének. Alakja ilyenkor a nagyító szemüvegre emlékeztetett, és feltehetően hatással is volt kialakítására. Ez lehetett az elődje a mai védőszemüvegnek. Mint ahogy a hajdani olvasókő foglalatba került, nyelet kapott, manokel lett belőle, vitathatatlan ősévé vált a mai kerek kézi nagyítónak, - a lupénak. Az első szemüveget, a Velencei Köztársaságban, Muranóban készítették. Muranó már a XIII. században is a kristályüveg ipar egyik nevezetes központja volt, ahogy a mai napon is az. A muranói üvegtermékek hírére nagyon vigyáztak, az üvegiparűzést éppen ezért szakmai képzettséghez kötötték.
Például ki hinné ma, hogy a transzformátor három ifjú alkotója, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowszky Károly és Déri Miksa hozták divatba a Calderoni cég csíptetõs szemüvegét? Calderoni István és Hopp erenc minden mûszaki újdonságot beszereztek kü- 112 KéN 2007-4a. p65 112 2007. MÚZEUM lönleges áruval teli boltjukba. Nem ismertek lehetetlent, gazdag optikai, fotó- és rajzoló mûszerek, számoló lécek, tollak, tinták, órák sokasága vonzotta az érdeklõdõket. Divat volt a cég kirakata elõtt megállni. Calderoni lelkes pártfogóra talált Eötvös József személyében, s e kapcsolatot Eötvös Loránd fizikus is tovább ápolta. (Mérnökújság, 2006. január) 19 A 63. árjegyzék a laboratóriumi felszerelésekrõl sok ilyen tételt tartalmaz, pl. a Dr. Langhein, a Berthelot-Mahler-ill. a Junkers -féle kaloriméterek, a Bunsen-Erlenmeyer kemenczék, a Zeiss-Abbe, és a Pulrich-féle refraktometerek, a jénai Zeiss-féle spectroscopok ára koronában nem is szerepel, s a készülékek ábra-feliratai is német nyelvûek. 20 erenczy Mária és Kincses Károly említi könyvében, hogy A mûvészi fényképezés 1906- os évkönyve részletesen leírja, hogy évek elõtt Calderoni és Társa buzdítására Rusznyák és Szvoboda mechanikusok mûszerjavító mûhelyt rendeztek be.
Ez a munkatársának írt levélrészlet a vétel legbővebb forrása. A tárgyak zöme valóban a Hopp által megjelölt két területre jellemző. A főniciai-pún kerámia jellegzetes képviselői a kancsóforma különböző, díszítetlen, az archaikustól a hellénisztikus korig terjedő változatai. A szicíliai leletek közül kiemelkedik az Akragasban (Agrigento) a Kr. e. 4. sz. második felében készített és fogadalmi tárgyként használt, oldalukon növényi motívummal díszített csészék sorozata. A tárgyak zöme díszítetlen házikerámia, de akad mécses, agyag vagy üveg kenőcsös edény, füstölő, parittyagolyó is. A figurális vázafestészetet néhány athéni edény képviseli, a római császárkori díszkerámiát két terra sigillata, a terrakotta kisplasztikát pedig egyetlen medmai (Calabria) nőalak töredéke. A tárgyak nem alkotnak egységes régészeti leletcsoportot; az együttes az utazás közben adódó vásárlások révén állt össze (Tuniszban például a múzeum duplumai közül). Hopp Ferenc ezeket a tárgyakat nem a saját gyűjteményébe szánta.
). 3 Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Az 1849-tõl hatályos tanügyi szabályzat vezette be a 8 osztályos gimnáziumot, az al- és a fõreáliskolát, az érettségit, a szaktanári rendszert, a klasszikus humán tárgyak mellett a matematika és a természettudományok oktatását. 4 A törvénynek megfelelõ, elõírt eszközök a következõk: földgömb, Magyarország falitérképe, természetrajzi falitábla, golyós számoló, természettani falitábla, természetrajzi és mértani modellgyûjtemény, Magyarország tanulói kis térképe. 5 Az 1873. évi bécsi tanszer-világkiállításról visszahozott hazai tanszereket, amelyeket külföldi mintákkal kiegészítettek, a Gazdasági Egyesület ún. Köztelkén (Üllõi út 25. ) állították ki. Az együtt tartott és kibõvített anyagból 1877. május 27-én megnyitották az állandó jellegû Tanszermúzeumot. 1903-ban átköltöztették ezt a Szentkirályi utcai erenc József Tanítók Házába. Létesítésében a kor haladó szellemû kultuszminisztere, Trefort Ágoston és Gönczy Pál játszott kezdeményezõ szerepet.