A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A megyében terem az ország búzatermésének 4, 3%-a, a kukorica 1, 1%-a a cukorrépa 2, 5%-a, a dinnye 26, 4%-a, a szőlő 14, 8%-a. A megyében nagy jelentőségű a szőlőtermesztés és a hozzákapcsolódó borászat, a gyümölcstermesztés, továbbá a szántóföldi zöldségtermesztés. Ezen belül a dinnye- és a paradicsomtermesztés országosan is jelentős. Szőlőből több mint 13. 900 hektár a termő és ebből 1. 200 hektár új telepítésű ültetvény van. A gyümölcsösök területe 4 070 hektár. A megye szántóterülete 154. 000 hektár. A növénytermesztés adottságai az országos átlagtól kedvezőtlenebbek, amelyet az egy hektár szántóterületre jutó 19, 31 aranykorona érték is mutat, az országos 20, 91 értékkel szemben. A szántóföld vetésszerkezetében a kalászos gabonafélék termőterülete meghatározó. A művelt szántóterület 52%-án termelnek gabonaféléket, ezen belül őszi búzát átlag 48. 000-50. 000 hektáron. Jelentős a kukorica 13.
Tisza tó sok csapadék esetén vízelvezetés kevés csapadék esetén → öntözéses feltételek a terület hasznosítás ökológiai feltételeinek biztosítása (zöldség termesztés) ƒ a kis folyókon záportározók kiépítése a levonuló víz (mennyiségének, sebességének szabályozására) az elmúlt években többször is előfordult katasztrófa helyzet (1999, 2000, 2002, 2004) mátrai térség. (régi elképzelés a Szajla és Pétervására közötti tározó megépítése. ) Északi térség Az a tény, hogy a vízi szállítás olcsóbb a közúti, vasúti szállításnál regionális szinten meggondolás tárgyává kellene tenni egy a megye területén, a Tisza folyóhoz kapcsolódó tárház és logisztikai központ létrehozását. Jelenleg is sok tároló kapacitás áll rendelkezésre, de a tulajdonlása igen heterogén a tényleges termelői kör ennek csak igen kis mértékben részese. 102 Megyénkben az olajosnövények termőterülete az elmúlt években folyamatosan emelkedett melyek (őszi káposztarepce ~ 10. 000 ha, napraforgó ~ 33-34. 000 hat) vetésterülete nagyságrendileg olyan méretű, mely egy (az előzőekben is vázolt, vízi szállítás előnyeit figyelembe véve) biodízel előállító üzem felépítését is lehetővé teszi.
Megyénk gazdaságában az ipar szerepe maghatározó. Szerkezete az utóbbi években átalakult, a feldolgozóipar súlya nőtt. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánygyártás részesedése jelentősen mérséklődött, a gépiparé nőtt, és az elmúlt évben ez volt a legnagyobb termelési értéket előállító ágazatcsoport. Mindemellett jelentős területi különbségek jellemzik a megye gazdaságát. 104 Az északi és déli (Pétervására, Heves) terület gazdaságilag fejletlen, munkahelyhiányos. E területeken a munkát keresők jelentős része nem rendelkezik szakmával. Az aktivitás növelését, a foglalkoztatás bővítését e területeken továbbra is a szakmai képzések hangsúlyozásával, továbbá a közmunkák lehetőségével tudjuk biztosítani erdőtelepítési, folyómeder tisztítási, vízelvezetési és egyéb közhasznú feladatok végzésének támogatásával. A munkaerőpiac keresleti oldalának erősítését e területeken innovatív fejlesztésekkel kell segíteni, amihez a munkaügyi szervezet munkahelyek teremtésének támogatásával, a kis-, és középvállalkozások foglalkoztatási terheinek bizonyos mértékű átvállalásával, az induló vállalkozások támogatásával tud hozzájárulni.
A korábbi évekhez hasonlóan a megyében a külföldiek elsődlegesen az iparba fektettek be: a vállalkozások számából 36; a saját tőkéből pedig 97%-kal részesedtek. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma alapján a mezőgazdaság vad-, erdő, halgazdálkodás, az ipar, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban tevékenykedők aránya nagyobb, mint országosan. Vállalkozások számának alakulása 2000-2006. között Gazdálkodási forma Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen 2000 7 084 18 260 25 344 2003 8 458 20 362 28 820 2004 8 759 20 799 29 558 2005 8 983 20 728 29 711 2006 9 429 19 713 29 142 A megyében 2006. végén a regisztrált 32 111 gazdasági szervezet közül 29 142 volt vállalkozás, számuk az egy évvel korábbihoz képest 1, 6%-kal, illetve 2%-kal csökkent. A társas vállalkozások az összes szervezet 29%-át, az egyéni vállalkozások 61%-át tették ki. Az ezer lakosra jutó regisztrált társas és egyéni vállalkozások száma (91 db) a megyében meghaladta a régiós átlagot (79 db).