9 A tanórákon kívüli programokon, rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A pedagógiai programjának megvalósítását segítő, ahhoz illeszkedő iskolán kívüli programok, rendezvények idejére és helyszínére a házirend hatálya kiterjed a tanulókra. Ilyen programok pl. az erdei iskola, a téli és nyári táborozások, az osztálykirándulások, kulturális intézmények, programok látogatása, sportrendezvények, versenyek, tanulmányi séta stb. Kötelező a házirendben foglaltak betartása ilyenkor, annak szándékos megsértése felelősségre vonással jár. 10 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatalának szabályozása 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre a tanári szobában. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát stb. )
Az egészségnevelés iskolai területei: Iskolai programok Ezek megszervezésében a tantestület a diákokkal és a családokkal együtt szoros kapcsolatban van a szakemberekkel, szem előtt tartja az olyan fontos témákat, mint az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás a dohányzás, az alkoholfogyasztás és kábítószer használatának megelőzése, vagy a szexuális nevelés problémaköre. A sajátos nevelési igényű tanulók és a hátrányos helyzetű gyerekek kezelésében a legfontosabb az integráció megvalósítása a közös együttlétek és programok megszervezése kapcsán. A mindennapos testmozgás Ennek megvalósítását szolgáló program a fizikai teljesítmény hosszú távon való javítását szolgálja, valamint ezzel összhangban a szellemi képességek fejlesztését, karbantartását. A 52 harmonikus testi-lelki fejlődés elősegítése érdekében intézményünk biztosítja a mindennapos testmozgás és sportolás lehetőségét. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében fontos pedagógiai és egészségügyi szempontok figyelembe vételével szervezhetők meg a következő feladatok: a mindennapos testedzés részese legyen minden tanuló, a hátrányos helyzetű tanulók számára is jelentsen sikerélményt a számukra szervezett mozgás és sport lehetőség, a testedzés legyen összefüggésben az életkori sajátosságokkal, tartalmazzon ennek megfelelően elegendő játékos elemet, a sport legyen a személyiség és a közösségfejlesztés hatékony eszköze, szolgálja az életminőség javítását.
A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulóink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Célunk, hogy a tanulóink a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét.
Úgy is szoktuk említeni, hogy "kézügyesség". A gyermekek iskolába kerülése előtti időszakban szintén nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség van. Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényli. Minél jobban képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek, koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra. A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése. A gyakorlati munkához 32 számos tevékenység tartozik. Ezek a következők: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok, ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés.