Dénes József Régész

Egy kisebb ezüstkancsó alja (töredéke), valamint fülének tartozéka szintén szerepel a rajzon. Mindez persze Árpád-kori pecsétgyűrűk, csatok, hajkarikák és pénzek, valamint egy bronz körmeneti kereszt társaságában került elő 136 évvel ezelőtt - tájékoztatott Dénes József. 2014-ben Székesfehérváron is nagyon sokan voltak kíváncsiak a Seuso-kincsekre FMH-archívA szakember rejtélyesnek tartja, hogyan kerülhettek a középkori tárgyak közé a római kori ezüsttárgyak. A Seuso-kincs feltételezett lelőhelyétől mindösszesen pár száz méterre. Ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a tudománypártolásáról ismert gróf Batthyány Géza ásatását megelőzően három évvel korábban került elő 1878-ban Molnár János szőlőjében történt fakiásás közben a ma Polgárdi quadripus néven ismert késő római kori ezüstállvány, amely a Seuso-készlethez tartozik. Szintén a közelben, szinte kőhajításnyira a Somlyóóf Batthyány Géza egy sziklasírban talált rá az ezüsttálakra más leletekkel együtt Fotó forrása: Archaeologiai Értesítő, 1882Elképzelhető az is, hogy éppen az ezüstállvány megtalálása ösztönözte a grófot a környékbeli régészeti feltárásra.

Dénes József - régész | Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis
Várjáró Magazin 6. szám - Szádvárért Baráti Kör
FEOL - Lehet-e közük az 1881-ben talált ezüstöknek a Seuso-kincsekhez?
DÉNES JÓZSEF: VASI VÁRAK. Segédanyag helytörténeti kirándulások szervezõinek. Szombathely, PDF Free Download

Dénes József - régész | Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis

Dénes József - régész | Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis
Ingyenes kresz vizsga 2019 honda
DÉNES JÓZSEF: VASI VÁRAK. Segédanyag helytörténeti kirándulások szervezõinek. Szombathely, PDF Free Download
Németül idő - Tananyagok
Noiportal napi horoszkóp nyilas
H2o 1 évad 23 rész
Várjáró Magazin 6. szám - Szádvárért Baráti Kör

Hampel József ásatási ismertetőjéből kiderül, hogy a három hétig folytatott feltáráskor a Somlyó tetején elterülő fennsíkon "négyszögidomú falakkal szabályosan határolt tér, más helyütt kőkeménységű terrazzo, míg másutt egyes falmaradványok, sziklába vájt sírok, tömérdek terméskő, kőragasz, téglák" kerültek felszí József- Amit akkor nem tudtak, mivel ezt is leírta Hampel, az a későbbiek során kiderült - fűzi hozzá a rommaradványok képszerű leírásához a várkutatással és örökségvédelmi szakértéssel foglalkozó régész. - Magam is foglalkoztam vele és írtam róla, az említett helyen Bökénysomlyó Árpád-kori monostora állt az 1300-as évekig. Nagy kár, hogy a Somlyó-hegy tetejét a monostor romjával együtt a 20. században teljesen lebányászták. Anélkül, hogy találgatásokba bocsátkoznánk, az egykori ásatási helyszín idézett leírása alapján még az is felvetődik, vajon lehettek-e az Árpád-kori Bökénysomlyói monostornak pannóniai, romai kori előzményei, ki tudja, milyen fennmaradt építmény formájában.

Ez is azt mutatja, hogy a nagy uradalmak kialakulása gyakran kisebb birtokok beolvasztásával járt. Vagyis az a régi elmélet, miszerint a ritkán lakott területeken összefüggõ nagy földeket kaptak volna eredetileg egyes birtokosok, korántsem mindenütt érvényes. Narda Kistelek-erdõ (Derdák Ferenc felmérése) 20 21 OSTFFYASSZONYFA KÁDÁR-CSONKAVÁR Ostffyasszonyfa-Kádár Csonkavár (Sándorfi György felmérése) Északi szélesség: 47º 20 15; keleti hosszúság: 17º 02 14 A Ostffyasszonyfa központjától 1, 1 km-re ÉNy-ra, a Lánka-patak jelenlegi medrének nyugati, bal partján, a Kádárok-dûlõben található a Csonkavár. Jelenleg legelõként hasznosítják a területet. Tszf. magassága 148 m, környezetébõl kb. 3 méterrel emelkedik ki. Megközelíthetõ a faluból Uraiújfalu felé vezetõ úton. A Lánka-patak hídjától elindulva északi irányban 500 méterre találjuk a várhelyet. A vár belsõ területe kerek alaprajzú, átmérõje 20 22 m. Védett területének nagysága 0, 035 ha. Az erõsen szétszántott árok szélessége 23 m, mélysége 3 m. Kádár (Kadar) falu a hasonló nevû nemzetség birtokában volt III.

Várjáró Magazin 6. szám - Szádvárért Baráti Kör

Velemér Szenttrinitás temploma az I. katonai felmérés térképén Zsennye (Károlyi Antal nyomán) IRODALOM Bakay Kornél: Castrum Kwszug. Kõszeg, 1996. Benczik Gyula: Az õrimagyarósdi és a tótfalusi kastély a török elleni védelemben (1609 1681). In: Vasi Honismereti Közlemények 1992/2. 46 56. Benczik Gyula-Feiszt György: Pusztatemplomok Vas megyében. In: Vasi Szemle LIV. (2000) 73 84. Bitter, Kurt-Schiek, Siegwalt-Müller, Dieter: Die keltischen Viereckschanzen. Hrsg. : Landesdenkmalamt Baden-Würtemberg. Stuttgart, 1990 C. Harrach Erzsébet: A bozsoki Batthyány-várkastély romjainak állagvédelmérõl. In: Vasi Szemle 1959/2. 83 88. C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi mûemlékek. Szombathely, 1983. Dénes József: Árpádkori vár Gór-Kápolnadombon. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. Szerk. : Horváth László. Gyöngyös, 1990. 203 207. Dénes József: Kastélyok, kúriák, udvarházak Vas megyében. In: Vasi Szemle XLV. (1991) 233 244. Dénes József: A vasvári ispáni vár helye. (1991) 362 371. Dénes József: Hadiesemények Vas megye területé Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1996/3.

Mielõtt általánosságokban beszélnénk a várak szerepérõl, nem árt tisztázni a vár szó gyûjtõfogalom jellegét. A legkülönfélébb objektumokat erõdítették. Mindenki ismeri a városerõdítéseket (például Kõszegen, Sopronban, Ruszton láthatók). De nem csak a kõfalas, kulcsos városok voltak körbekerítve, hanem a jelentõsebb mezõvárosok is (Sárvárt, Csepreget említhetjük). Igaz, utóbbiak nem kõfallal, hanem fa palánkkal és vizesárkokkal. A védett nemesi lakhelyek a fõúri, püspöki, királyi váraknál alacsonyabb kategóriáját jelentik a középko- ˆ ri és koraújkori várkastélyok (a fogalmat Jókai Mór találta ki, régen csak kastélynak nevezték õket). Mindenesetre a klasszikus várakhoz hasonló védõfalak, árkok, tornyok övezték ezeket is. Nem egy helyen ma is jól láthatók (Bozsok, Vasszécseny, Zsennye). A vár és a kastély közé egyébként lehetetlen éles határvonalat húzni, nem egyszer ugyanazt az építményt a források hol ennek, hol annak nevezik. Megállapítható, hogy a kastély fogalmán legalábbis a 18. század elejéig minden esetben erõdített nemesi vagy fõúri lakóhelyet értettek.

FEOL - Lehet-e közük az 1881-ben talált ezüstöknek a Seuso-kincsekhez?

Gyakran a természetet járó vándor nem is tudja, hogy az a sok halom, ami mellett gyanútlanul elhalad, történelmi múltunk egy szeletét őrzik. Legtöbbjüket emberkéz alkotta, s akár halotti emlékmű, akár erősség részeként múltunk fontos mementói. Ezért ha a sors egy ilyen domb tetejére vezeti lépteinket, jusson eszünkbe, hogy amit látunk nemcsak egy egyszerű magaslat, hanem maga az emlékezet halma, melyet remélhetőleg az utókor egyszer szóra bír. "Még áll a domb s én állok a felett, Játszik velem bűbájos képzelet. Csekély a domb, alig emelkedő, Ormán csak fű, nem a bérc fenyve nő. Csak, mintha pajzán szélfiak szeszélyeEgykor magát mulatta volna véle, Midőn a porba' játszván, mint szokott, Fövényből a pusztán csibét rakott. Vagy mintha ember hányta volna nemré gondolná, hogy százados nagy emlék!... "/Arany János – A tetétleni halmon/ Arany János sorai hűen tükrözik azt az érzületet, amelyet a történelmünk iránt fogékony lélek érez ezeknek az emberkéz alkotta halmoknak a tetején, a "kisvárak" egykori területén.

A szakirodalomban Ostffyasszonyfa, Kõszeg Óház Nagysimonyi földvár a II. katonai felmérés térképén Sárvár határában is említik a kelta sáncvárat. Az ásatás kutatóárkai még most is nyitva vannak. A plató felõl legalább 3 m mély árok védi, melynek belsõ oldalán 15 20 m talpszélességû 2, 5 3 m magas földsánc van. Károlyi Mária az egyik kapunyílást vizsgálta meg, ettõl nyugatra található egy másik is. A második katonai felmérés, illetve régi megfigyelések szerint a vár eredetileg több részes lehetett, kiterjedt a mai major területére is. NARDA KISTELEK-ERDÕ Nagysimonyi földvár Északi szélesség: 47º 13 42; keleti hosszúság: 16º 27 47 A falutól délkeletre lejtõs domboldal felsõ harmadában 20 m átmérõjû, négyszögletes alakú, körülárkolt várhelyet találtak 2001 októberében. Derdák Ferenc felmérte, néhány Árpád-kori kerámiatöredék került elõ. A várat vagy csak a falut (? ) egy 1322-es oklevél is említi. Jellegzetes Árpád-kori vár, mely abban az idõben lehetett használatban, mielõtt a falu beolvadt volna a pinkaóvári majd a szalónaki uradalomba.

Tûzvész következtében pusztult el 1841- ben. Régészeti kutatását 1990-ben P. Hajmási Erika végezte. A templom szomszédságában, a patak keleti oldalán álló ágyúlõrésekkel ellátott középkori toronyrom egy régi castellum ÉNy-i megmaradt sarka. 1603-ban Sibrik Máté õsi kastélyaként említik a tornyot, 1616-ban már csak mint romot említik. A falu északi szélén található felsõ kastély bejárati kapuja feletti címeren Sibrik Ostvát és felesége gersei Pethõ Éva monogramját látjuk (OS PE), felirata: CUSTODI DOMINE INTROITUM ET EXITUM TUUVM A 1614 (õrizd uram az itt be- és kilépõ tieidet). Az épület magja ennél régebbi. Árkai a nyugati oldalt kivéve három oldalról is jól láthatók. 1983-ban Bakay Kornél feltárta a DK-i saroktornyot, mely a 17. században épült. Vitatott, hogy az épület legkorábbi magja pontosan mikor épült, talán még a 15. században. 6 7 CELLDÖMÖLK SÁG HEGY Északi szélesség: 47º 13 52; keleti hosszúság: 17º 06 59 A Kemenesalja területébõl szigetszerûen kiemelkedõ, vulkanikus eredetû Ság hegy fennsíkjának bazaltrétegét a XX.

DÉNES JÓZSEF: VASI VÁRAK. Segédanyag helytörténeti kirándulások szervezõinek. Szombathely, PDF Free Download

A megyerendszer kereteibe már nem voltak beilleszthetők - mert az már kialakult - amikor új hazájukba költözésük (költöztetésük) feltételezhető. Ennek nyilván oka kellett legyen! Nem árt tehát megnéznünk, hol van olyan terület, ahol régészeti és helynévi adatok szerint magyar nyelvűek élhettek, de utóbb eltűntek (elköltöztek) a területről. Ez a vidék a mai Morvaország és Alsó-Ausztria. A kiürítésre nyilván a Géza fejedelem és a német uralkodók közti megegyezés miatt kerülhetett sor, valamikor 972 és 991 között. Talán ekkor és innen költöztetik a székelyeket Erdély keleti és déli, mindaddig ritkán lakott területeire, megtartva korábbi - fejedelemkori - nomád módra kialakított szervezetüket. Éppúgy, mint később a kunok esetében, egyben tartva az értékes könnyűlovas katonai erőt. -----Mindezzel csak arra kívánjuk felhívni az olvasó figyelmét, hogy minden kérdést célszerű következetesen, elfogultság nélkül végiggondolni. Egy dolog van, ami soha nem nélkülözhető, a módszeres kritika. A már megoldottnak vélt problémák sem jelenthetnek tabut, hiszen csak így juthatunk el a történelem hitelesebb megismeréséhez.

Északi szélesség: 47º 07 35; keleti hosszúság: 17º 09 38 II. Ulászló 1510-ben engedélyezte Erdõdy Péternek, hogy jánosházi házát fallal és árokkal körülvehesse. 1558-tól a Csoron családé. 1583-ban Csoron János újonnan épített erõsségének nevezi. 1609-ben a keleti bástyát Szabó Pál bástyájának, vagy górés, csardakos bástyának hívják. 1640-ben lakatlan, 1703-ban romos a kastély. Utolsó nagyobb átépítésére 1935-ben került sor. Bél Mátyás leírása szerint a mezõváros is erõdítve volt. Régé- Jánosháza szeti kutatását 1978 87 között Mezõsiné Kozák Éva végezte Schönerné Pusztai Ilona építész közremûködésével. A Kemenesalja legszebb várkastélyának a sorsa sajnos még ma is bizonytalannak tûnik. Karakó Várhely (Eöry Karácson felmérése) A késõ középkori okleveles említések (1335, 1347, 1409) az egykori várispánság központjára utalnak. Nincs a várra nézve kortárs forrásértékük. Újabban felvetõdött, hogy esetleg Karakó lett volna Vas megye eredeti központja. Ez nyilvánvalóan téves elképzelés, hisz a két várispánság egymással párhuzamosan létezett.