Ez a rendszer mind időben, mind pénzben, mind pedig teljesíthetőségi szempontból nagy könnyebbséget okoz a jelentkezőknek. Nem meglepő tehát, hogy 2016 januárja óta rengetegen választották inkább a szomszédos ország vizsgarendszerét, ami a magyar képzéseknél viszont óriási visszaesést jelentett. A valós probléma azonban ott kezdődik, hogy azok, akiknek Horvátországban állították ki ICC jogosítványukat, azok a magyarországi felhasználás során több esetben is pénzbírságban részesültek, pedig a hatályos rendelet szerint ez nem lehetséges. A 15/2001. (IV. 27. ) KöViM rendelet 9. § (1) pontja ugyanis kimondja, hogy "EGT államban szerzett hajózási képesítés a magyar víziúton és magyar lobogó alatt közlekedő hajón külön eljárás nélkül a képesítésben foglalt szolgálat ellátására jogosít, ha – vonalvizsgához kötött képesítés esetén – annak tulajdonosa az adott víziútszakaszra érvényes vonalvizsgával rendelkezik. " Ennek ellenére a vízi rendőrök sok esetben nem ezt a hatályos rendeletet veszik figyelembe, hanem egy a Nemzeti Közlekedési Hivatal tájékoztatójára hivatkoznak, amely szerint "magyar állampolgár számára más ENSZ EGB tagállam által kiállított Bizonyítvány csak abban az esetben fogadható el, amennyiben annak tulajdonosa bizonyítottan a kiállító tagállamban él. "
A szlovák jogosítvány cseréjének tehát nincs akadálya, vizsgázni nem kell; azonban a már idézett, jogosítvánnyal kapcsolatos EU-s irányelv előírja, hogy a vezetői engedély cseréjét a "végrehajtó tagállam visszaküldi a régi vezetői engedélyt a kiállító tagállam hatóságához, és az eljárást megindokolja" szlovák-magyar kettős állampolgár tehát akkor úszhatja meg a lebukást, ha egyszerűen csak a szlovák jogsit használja. Felmerül azonban kérdés, hogy mi történik, ha valaki például Magyarországon lakó ukrán-magyar kettős állampolgár, s így kénytelen egy év után lecserélni a jogosítványát: vajon értesítik-e a kettős állampolgárságot úgyszintén elutasító Ukrajna hatóságait? A nemzetpolitikai államtitkárság kérdésünkre kifejtette: amikor a külföldi jogosítványt a magyar hatóságok bevonják, azt főszabály szerint nem küldik meg a kiállító ország hatóságai részére, kivéve viszonosság, illetve nemzetközi szerződés alapján – ami a fenti irányelvben testesül meg Szlovákia esetében. Ukrajnával nincs kétoldalú egyezmény, így az ukrán vezetői engedélyek a bevonás után az Okmánytárba kerülnek megőrzé pedig már jogsi, rákérdeztünk más okmányokra is: kiderült, hogy a magyar személyigazolvány és útlevél kiváltása esetében nincs a fentihez hasonló értesítési kötelezettségü van még egy megoldás, ha adrenalindús kalandokra vágyunk: jogosítvány nélkül vezetni, mint az az osztrák férfi, aki 48 évig, 1967 óta vezetett papír nélkül; és csak most, 74 évesen bukott le egy balesetben.
biometrikus kep csak egy bizonyos meretet es beallitast jelol, a fenykepesz tudni fogja. De ha ugyes vagy es olcson meg akarod uszni, akkor lehet a DM-ben is probalkozni, lattam mar szep eredmenyeket, sogorek multkoriban meg utlevelet is csinaltattak Dm-essel. Firma: hat Nekem nem egeszen igy ment mint, meglepett amit irtal! Nekem azt mondtak, h csak mielott lejar lehet kicserelni, kellett hozza a polgarmesteri hivatalbol valami papiros, ja es nem lehetett postan kuldetni, csak szemelyesen atvenni (csak 1200km-t utaztunk emiatt), tehat ez is mutatja, h ez itten meg mindig nem egy orszag ja es megerte, igaz par euronal tobb volt, 30 korul, de ugye otthon se ingyer van, es iden meg lejarat nelkulit adnak, januartol mar kotelezo lejaratosat adni, EU-s szabaly.
A honosított magyarországi okmányt szabadon használhatjuk az EU területén mindaddig, amíg nem lesz bejelentett lakhelyünk más tagállamban. Ekkor az adott tagállam, például Németország szabályai szerint újra kell honosítanunk, ami sok esetben plusz vizsgákat jelent, és jelentős összegbe is kerülhet. A problémával kapcsolatban az Európai Bizottsághoz fordultam. Vajon nem lenne-e időszerű kiterjeszteni a kölcsönös elismerés elvét a honosított jogosítványokra is? Ha Magyarország, azaz egy uniós tagország bevizsgálta és megállapította, hogy megfelelő a szerbiai engedély, és kiadható az alapján a magyarországi, akkor egy másik tagállam ezt miért kérdőjelezheti meg? Persze erre magam is meg tudnám adni a választ, ám nem hiszem, hogy a levelem alapján előterjesztésre kerül a jogszabály-változtatás. De visszatérve a kezdeti gondolatra, úgy gondolom, nagyszerű dolog, hogy egy alulról jövő felvetést mindennapi emberek, európai polgárok problémájáról el tudtam juttatni a döntéshozók szintjére. Amíg az uniós álláspont nem változik, addig Szerbia és egy-egy tagállam külön-külön megkötött nemzetközi szerződéseire kell hagyatkoznunk.
Magyar vezetői engedélyt a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28. ) kormányrendelet alapján csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a kérelmező külföldi hatóság, azaz másik ország által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, az attól függően érvényes a lejártáig vagy pusztán csak egy évig, hogy milyen vonatkozó megállapodás érvényes a kiállító országra. Ha viszonossági alapon (vagy valamilyen más nemzetközi megállapodás keretében) két ország megállapodott egymás jogosítványainak elismeréséről, akkor nyugodtan használható Magyarországon a külföldi jogsi, ám ilyen megállapodások hiányában "külföldi vezetői engedély a Magyarország területén történő tartózkodás kezdetétől számított egy évig jogosít járművezetésre, ezt követően a külföldi vezetői engedélyt kérelemre magyar vezetői engedélyre kell cserélni".
Másrészt, ha addig sem szeretnél lemondani a horvát ICC jogosítványodról, amíg a helyzet nem normalizálódik, hozz létre ideiglenes lakcímet Horvátországban, ezt ugyanis a rendőrök elfogadják. A Gabriella Sailing csapata ebben szívesen áll rendelkezésedre, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a lehető legzökkenőmentesebben használhasd a megszerzett képesítésedet. Hajóbérlés árajánlat kérés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az alábbiakban az EUB-nak a Detlef Meyn-ügyben született ítéletét ismertetjük. Az uniós közlekedés-harmonizációban elért haladás ellenére még mindig jelentős eltérések állnak fenn a tagállamok egyes jogosítványszabályai és a járművek alkategóriáira vonatkozó regulái között, melyeket teljesebben kell harmonizálni. Az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletet hozott az úgynevezett Detlef Meyn-ügyben[1]. A részletek ismertetése előtt bevezetőül érdemes néhány általános leírást rögzíteni. Az uniós közlekedés harmonizációja során a vezetői engedélyekről szóló, a 2006/126/EK számú harmadik jogosítvány-irányelv megállapította az egységes jogosítvány mintáját, a tagállamokban kiállított jogosítványok kölcsönös elismerését, a hamisítás elleni intézkedések összehangolását, és pontosította az egyes jogosítványkategóriákat. [2] A vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok a közös közlekedéspolitika alapvető elemei, amelyek hozzájárulnak a közúti közlekedésbiztonság javításához, valamint megkönnyítik azon személyek szabad mozgását, akik a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban telepednek le.