SZÍNEZŐS 51/1997. (XII. 18. ) NM rendeleta kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásárólA kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv. ) 83. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok rendjét az alábbiak szerint állapítom meg:Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az egyes életkorokban a biztosítottak által térítésmentesen igénybe vehető, az életkori sajátosságokhoz igazodó betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat, továbbá a szűrővizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltatókat és az igénybevételükkel kapcsolatos eljárás rendjét. 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) az Ebtv. hatálya alá tartozó természetes személyekre, b) az Ebtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatókra, c) az Ebtv.
Ennek is szerepe lehetett abban, hogy az EMMI egészségügyi államtitkársága körültekintő előkészítést követően 2014-ben a 18/1998-as jogszabályt módosító rendeletében (23/2014. (III. 27. ) EMMI rendelet) módosította a tüdőszűrés rendjét. Ezt a jelenleg is tartó időszakot nevezhetjük a rizikó csoportos tüdőszűrés időszakának, hiszen a rendelet taxative meghatározza azon kockázati csoportokat, ahol kötelező a tüdőszűrés függetlenül a megelőző évi ismert incidencia adatoktól. Ilyen kockázati csoportot képeznek a hajléktalanok és a velük foglalkozó támogatók, a fogvatartottak és tartóik, bizonyos egészségügyi dolgozók, a tbc-s kontaktok, a HIV pozitívak, stb. A vonatkozó jogszabály ugyanakkor nem szűntette meg a 40 év feletti lakosság számára az évenkénti önkéntes tüdőszűrés lehetőségét, s érvényben van a 33/1998-as foglalkozás egészségügyi jogszabályban rögzített esetekben a foglalkozás egészségügyi okból elrendelt kötelező tüdőszűrés is. Mindkét utóbbi jogszabály megérett már a módosításra, a tuberkulózis miatt elrendelt tüdőszűrések még jelenleg is magas száma miatt.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a háziorvos és a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) és a védőnő a melléklet II. fejezetében foglalt, az adott korcsoport számára ajánlott valamennyi, a szakellátás orvosa pedig a kompetenciájába tartozó szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére köteles felhívni az általa ellátott biztosított, illetve törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: biztosított) figyelmét. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a háziorvos és a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) a melléklet II. fejezetében foglalt, az adott korcsoport számára ajánlott valamennyi, a szakellátás orvosa pedig a kompetenciájába tartozó szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére köteles felhívni az általa ellátott biztosított, illetve törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: biztosított) figyelmét. A háziorvos külön felhívja a biztosított figyelmét a melléklet II. fejezetének 1. pontjában foglalt szűrővizsgálat szükségességére.
§ Amennyiben a biztosított valamely betegségének kórismézése céljából végzett vizsgálat, vagy külön jogszabály rendelkezése alapján e rendelet hatálya alá nem tartozó szűrővizsgálat, vagy valamely munkára vagy tevékenység végzésére való alkalmasság megállapítása céljából végzett vizsgálat a konkrét vizsgálat céljától eltérő más megbetegedés szűrésére is alkalmas, a kórismézést az adott vizsgálattal feltárható valamennyi megbetegedés tekintetében el kell végezni. Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülését az egészségügyi szolgáltató a 8. § (1) bekezdése szerint dokumentálja, illetve az érintett személy részére az elvégzett szűrésről leletet ad. 6. § A fogorvosi szűrővizsgálatok elvégzésének és igazolásának rendjét külön jogszabály tartalmazza. Egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok 7. § A környezeti tényezőkből adódó lehetséges egészségkárosodások megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok indokoltságát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) állapítja meg.
Tagja a Magyar Onkológus Társaságnak, a Magyar Klinikai Onkológusok Társaságának, utóbbinak 20052010 között elnökségi tagja. Tagja a European Respiratory Society (ERS) és az International Assotiation for Study of Lung Cancer (IASLC) nemzetközi szakmai szervezeteknek. Fő szakmai érdeklődési területe a tüdőrák, elsősorban a megelőzés lehetőségei. Több mint tíz éve tanulmányozza a primer prevenció, nevezetesen a dohányzás visszaszorításának a gyakorlati lehetőségeit. Több publikáció, könyvfejezet jelzi ilyen irányú aktivitását. 2012. óta szakmai vezetője az intézetben működő Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központnak. A primer prevenció mellett foglalkoztatja a szekunder prevenció kérdése, rizikócsoportos tüdőrák szűrési modell kialakítása a tüdőszűrés átalakításával. Legutóbbi publikációi ebben a témában születtek. Rendszeresen részt vesz felkért előadóként a tüdőgyógyászati, onkológiai és háziorvosi szakorvosi képzéseken, továbbképzéseken. IX. Országos Egészség-gazdaságtani Konferencia 2015. június 24-25. szerda-csütörtök Helyszín: Best Western Hotel Hungaria 1074 Budapest, Rákóczi út 90.
Megérett a helyzet a tüdőszűrés jogi szabályozásának a megváltoztatására. 2012-ben a WHO küldöttsége járt Magyarországon. Egyhetes látogatása során igyekezett meggyőződni a tuberkulózis ellátás minőségéről, az évente jelentett mind kedvezőbb epidemiológiai eredmények hátteréről. A látogatást követő jelentésben elismerték mindazokat az eredményeket, IME XIV. MÁRCIUS 23 KLINIKUM TÜDŐGYÓGYÁSZAT amelyeket az elmúlt időszakban felmutattunk. Példaként állították Magyarországot, s az elmúlt évtizedek következetes szakmai munkáját mindazon államok elé, ahol ma is igen magas a tuberkulózis incidencia. Kritikai észrevételt csupán két területen fogalmaztak meg. Az egyik a mikobakterológiai laboratóriumok indokolatlanul magas számát illette, a másik pedig az ilyen alacsony tbc incidencia adatok mellett már értelmetlen lakossági tüdőszűrést tartotta indokolatlannak. Ennek is szerepe lehetett abban, hogy az EMMI egészségügyi államtitkársága körültekintő előkészítést követően 2014-ben a 18/1998-as jogszabályt módosító rendeletében (23/2014.
A fentiek megvalósulása érdekében az alábbiakat rendelte el a járványügyi hatóság többször módosításokkal 2020. április 02-án. A hazai tuberkulózis (tüdőgümőkór) előfordulási adatait is figyelembe véve, a 33/1998. 24. ) NM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben - illetve ezekkel a tevékenységekkel foglalkozók számára - az előzetes munkaköri alkalmasság megállapításához előírt kötelező tüdőszűrő vizsgálat megléte mellőzhető abban az esetben, amennyiben a munkavállaló rendelkezik 1 évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálati eredménnyel. A jogszabály szerinti kötelező tüdőszűrő vizsgálatot a veszélyhelyzet megszüntetését követő 15. napig nem szükséges elvégeztetni, ennek hiányában is megállapítható a felvételre jelentkező dolgozó alkalmassága, amit a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa a munkaköri orvosi alkalmassági véleményen a következő időkorlátozással adhat meg: "Alkalmas, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetését követő 15. napig. "
Emellett érvényben marad a foglalkozás egészségügyi okból, a tbc-s kontaktok kötelező szűrése és a 40 éves kor feletti önkéntes szűrés. Jelenleg 105 stabil és 13 mobil egység működik. 2014-ben már csupán 1, 6 millió szűrés történt. A tbc-re fordított költségeknek azonban még így is a kétharmadát, 1, 8 milliárd Ft-ot fordítunk a szűrővizsgálatokra. Át kellene gondolnunk, hogy a ma már kevésbé hatékony szűrési módszer költségeinek egy részét más prevenciós területekre, illetve a tbc-s betegeket otthonukban ellátó védőnői szolgálat megerősítésére lehetne fordítani. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a tbc szűrés mintegy melléktermékeként jelentős számú, évente mintegy 1300-1500 tüdőrákos beteget is kiemeltek az elmúlt évtizedekben. Ez az összes beteg 13%-át jelenti, akiknek ezzel valóban jobb túlélési esélyeik lehetnek. A megfelelő megoldás azonban a nemzetközileg elfogadott evidencia alapú tüdőrák szűrés bevezetése lenne a megfelelő kockázati csoport számára. Ez lehet a tüdőszűrés jövője.
A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) értesíti az érintett területen működő háziorvosi szolgálato(ka)t arról, hogy az (1) bekezdés szerinti rizikófaktorok közül melyek érintik az adott lakosságot. Az ÁNTSZ értesítése alapján a háziorvos felhívja az érintett lakosság figyelmét a szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére és helyére. A kistérségi népegészségügyi intézet értesítése alapján a háziorvos felhívja az érintett lakosság figyelmét a szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére és helyére. A járási népegészségügyi intézet értesítése alapján a háziorvos felhívja az érintett lakosság figyelmét a szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére és helyére. A járási hivatal értesítése alapján a háziorvos felhívja az érintett lakosság figyelmét a szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére és helyére. A szűrővizsgálaton való részvétel nyilvántartása és igazolása 8. § Az e rendelet mellékleteiben foglalt szűrővizsgálat elvégzését az egészségügyi szolgáltató a - külön jogszabály szerinti - nyilvántartásában dokumentálja, és az érintett személy részére a vizsgálat eredményéről leletet ad.