Magyar Kommunista Párt
Külön bizottságokat hozott létre a párt egy-egy akciójának vezetésére, a pártdokumentumok kidolgozására, valamint a pártvizsgálatok lefolytatására. Az ülésekről rendszeresen készítettek jegyzőkönyvet, ezek többségükben csak a napirendek címét és a határozatokat tartalmazzák. Gyorsírói jegyzőkönyv csak kivételes esetben készült. A jegyzőkönyvek mellett találhatók az előterjesztések és a határozati javaslatok. Az MKP-SZDP közös politikai bizottsági üléseinek anyagai is ebbe az állagba kerültek. A közös politikai bizottságot az MKP-SZDP összekötő bizottsága [5] hozta létre 1948. március 10-ei, utolsó ülésén. Tagjai voltak az MKP részéről Farkas Mihály, Gerő Ernő, Rajk László, Rákosi Mátyás és Révai József, az SZDP részéről Marosán György, Rónai Sándor Szakasits Árpád, és Vajda Imre. A titkári funkciót Donáth Ferenc töltötte be. A közös politikai bizottság volt a két munkáspárt egyesülését végrehajtó legfelsőbb politikai irányító testület, amely átvette az összekötő bizottság feladatait is.
- Magyar Kommunista Párt
- Magyar kommunista part 2
- Magyar Kommunista Párt könyvei - lira.hu online könyváruház
- Kommunisták Magyarországi Pártja – Wikipédia
- A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Egyesülési Kongresszusának határozata
Magyar Kommunista Párt
1945 végére az osztály tovább tagolódott. Megmaradt az agitációs alosztály, melyet ekkor Mező Imre vezetett, kialakult a sajtó alosztály, az oktatási alosztály és a kulturális alosztály. 1947-ben népművelési alosztályt is szerveztek. Később egyes alosztályok osztály rangra emelkedtek, és kikerültek a propagandaosztály keretei közül: 1946-ban alakult meg a sajtó alosztály, 1947-ben az oktatási alosztály. A propagandaosztály hatásköre az egész országra kiterjedt. Irányító munkáját egyrészt körleveleivel, propaganda anyagaival, másrészt a propagandafelelősök részére szervezett országos értekezletek rendszeres megtartásával, instruktorok irányításával végezte. Az agitációnak a korszakra legjellemzőbb fóruma a népgyűlés volt. Az országos jelentőségű gyűlések mellett 1946-tól egyre nagyobb teret kaptak az ún. falugyűlések. A gyűlések szónokai a párt vezetői voltak. Az osztály igyekezett egy állandóan mozgósítható, mintegy 100 főből álló előadói gárdát is biztosítani. Az osztály hatáskörébe tartozott a pártnapok központi irányítása.
Magyar kommunista part 2
kongresszus határozatainak megfelelően a központi vezetőség 1946. október 2-i ülésén megválasztotta a szervezőbizottságot. Vezetője Farkas Mihály, helyettese Kovács István, tagjai: Apró Antal, Olt Károly, Rákosi Mátyás, póttagjai: Dögei Imre, Köböl József, Orbán László voltak. A szervezőbizottság titkári funkcióját Szőnyi Tibor, majd 1947 novemberétől Szirmai István látta el. A központi vezetőség 1947. január 11-i határozata alapján Nógrádi Sándort is bevonták a szervezőbizottság munkájába. szervezeti szabályzat szerint feladata: "a párt apparátusának és szervezeteinek összefogása, szervezeti irányítása és ellenőrzése". [7] A pártmunka egészét érintő határozatait jóváhagyás végett a politikai bizottság elé kellett terjesztenie. Irányította a megyei, a városi, és a szakmai pártszervezetek munkáját, koordinálta a központi apparátus tevékenységét. A szervezőbizottság feladata volt a kommunisták munkájának irányítása a szakszervezetekben, illetve a tömegszervezetekben. Hatásköre kiterjedt a káderügyek intézésére is.
Magyar Kommunista Párt könyvei - lira.hu online könyváruház
Az alosztály mellett létrehozták a falujáró bizottságot, melynek tagjai Dögei Imre, Kovács István, Köböl József, Nógrádi Sándor, Szikra Sándor és Szirmai István voltak. Az üzemszervezési alosztály vezetője Hazai Jenő volt. Feladata az üzemi pártszervezetek irányítása, a párt befolyásának növelése az üzemi dolgozók és a munkások között. Az alosztályhoz tartozott a bányász, a vasutas, a postás és a Nehézipari Központ szervezőbizottsági munkájának irányítása. A 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosítását követően az alosztály munkája jelentősen megváltozott. Előtérbe került a termelés és a munkaverseny szervezésének problémája. Az alosztály mellett a szervezőbizottság 1947. január 14-én létrehozta az üzemszervező bizottságot. Tagjai: Friss István, Fülöp Péter, Hazai Jenő, Hidasi Ferenc, Kovács Zoltán, Lakatos Béla, Mező Imre, Turai József és Varga Jenő. 1947 nyarán szervezték meg a városi alosztályt Rostás István vezetésével. Feladata a városi pártszervezetek munkájának segítése és ellenőrzése.
Kommunisták Magyarországi Pártja – Wikipédia
A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Egyesülési Kongresszusának határozata
- Magyar Kommunista Párt
- Okj tanfolyam ingyen
- A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Egyesülési Kongresszusának határozata
- Gyulai várfürdő felújítás 2013 nissan
- Magyar kommunista part ii
A központi apparátus és a pártvállalatok káderei; 4. A nyilvántartás és a káderarchívum. A káderarchívumban őrizték a központi vezetőség, a pártapparátus, a területi, illetve megyei bizottságok, a járási titkárságok, a pártlapok, a pártvállalatok, a városi és nagyüzemi pártvezetőségek, a szakszervezetek, a tömegszervezetek, a közigazgatás, az önkormányzatok, a rendőrség és a hadsereg kommunista vezetőinek, dolgozóinak nyilvántartási és káderanyagát. A káderosztály irányította az alsóbb pártszervek káderfelelőseinek munkáját. Az osztály keretében működött még 1945-ben az ún. információs alosztály Révész Géza vezetésével. Kettős feladata volt, egyrészt összegyűjtötte a káderdöntésekhez elengedhetetlen információkat, másrészt olyan személyekről készített nyilvántartást, akik az ország politikai, társadalmi, gazdasági életében meghatározó szerepet játszottak és a párt partnerei voltak. A legfontosabb káderdöntések mindenkor a párt választott vezető testületeinek hatáskörébe tartoztak. Ezeket a döntéseket a káderosztály készítette elő, és a kádertanács terjesztette a testületi ülések elé.