Sándor Dezső És Zenekara, Szeptemberben Bor És Művészet Fesztivál Tökön - Varkapuvarkapu
Ezzel a Székesfővárosi Zenekar működése hivatalos színezetet nyert. A hangversenyek rendezését most már a Népművelési Bizottság vállalta, a zenekar vezetősége az ilyen gondok alól felszabadultan teljes erejét a kitűzött művészi feladatai megoldására fordíthatta. A zenekar a Népművelési Bizottság révén egyúttal hozzájutott ahhoz a lehetőséghez, hogy a dr. Sereghy Elemér által szerkesztett A ZENE c. zenetudományi és művészeti folyóirat a zenei műveltség terjesztése illetve mélyítése érdekében a hangversenyek közönségét a zenekari műsorszámok magyarázataival támogassa, és a legújabb zenei eseményekről tájékoztassa. Ezt a folyóiratot díjtalanul kapta meg a hangversenyek közönsége. Hogy ez a nagyszabású közös munka milyen eredménnyel járt, bizonyítja az a tény, hogy a Székesfővárosi Zenekar vasárnap délutáni hézagpótló hangversenyei végül is nélkülözhetetlenekké váltak, a zenekar pedig olyan művészi nívóra emelkedett, amellyel a legkényesebb művészi feladatok megoldására is képesnek bizonyult.
- I. Neszmélyi Borünnep Tatán - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál
- Szabó Dezső zenei profiljáról :: Szabó Dezső
- Bor Dezső – Wikipédia
- Magyarnóta: Nótázzunk cigányzenével!
I. Neszmélyi Borünnep Tatán - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál
Volt, hogy még csapott egy pókerpartit a rendezvény után, kártyázás közben is kérte, hogy húzzuk a fülébe – árulja el a zenémján nagyon óvta a magánéletét, de azt tudni lehet róla, hogy puritán ember volt, busás vagyona ellenére egyszerű életet élt. Zenészei is úgy emlékeznek rá, hogy nem szakadt el az etyeki barátaitól, élete végéig tartotta velük a kapcsolatot, fontosak voltak számáádta a barátait– Tavaly még volt egy rendezvény, ahová meghívta, akikkel együtt focizott, gyerekeskedett Etyeken. Nem szerette a nyilvánosságot, ahová járt étterembe, a fogadós is gyerekkori barátja volt. Tisztelt mindenkit – mondja Dezső, aki még ma is nehezen beszél arról, milyen fájdalmat élt át, amikor meghallotta a mecénás halálhírét. – A temetésen is mi játszottunk, felesége, Lidike kért meg, hogy melyik dalok legyenek. Az egyik kedvence volt a Fizetek főúr! Emlékszem, ezt ősszel még elénekelte. Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre! Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
A havonta új programokat kínáló Kastélyestek júniusi rendezvénye a magyar harcászatról és katonai-honvédő hagyományok jegyében szerveződött, kuriózumokkal fűszerezve. A város másik szögletében a hagyományos Roma napot tartották, rangos zenei előadókkal. A gyermekotthonként működő Batthyányi-kastély udvara ideális helyszínként kínálkozott a magyar évezredek különböző korszakainak és harcmodorának megjelenítésére. A bicskei Petőfi Művelődési központ igazgatója, Takács József széles körű kapcsolatainak köszönhetően sikerült megnyerni a részvételre a Magyar Honvédség székesfehérvári toborzó irodáját is. Várták a jelentkezőket, hivatalos jogosultsággal. A történelmi nosztalgia hegyében voltak barantások – a honfoglalás-kori harcmodor művelői, ómagyar harcosok, jurtájukkal, a kuruc időket idéző csapat, gyermekíjászokkal. A maihoz legközelebb eső kort, a Magyar Honvédség 1990-es éveit egy ejtőernyős felderítő alakulat egykori katonái mutatták meg kis részletében. Az ősfák árnyában Fabók Marcsi bábszínháza és Szanyi Bettina énekes szórakoztatta a gyerekeket, valamint a helybéli Mayer Táncműhely néptáncosai adtak műsort.
Szabó Dezső zenei profiljáról :: Szabó Dezső
magyar karmester, a Székesfővárosi Zenekar alapító karnagya Bor Dezső (Budapest, 1888. május 26. – Budapest, 1974. május 29. ), karmester, a Székesfővárosi Zenekar alapító karnagya. Bor DezsőSzületett 1888. BudapestElhunyt 1974. (86 évesen)BudapestÁllampolgársága magyarNemzetisége magyarGyermekei Bor GyörgyFoglalkozása karmesterSírhelye Farkasréti temető (33/1-3-3)[1]A Wikimédia Commons tartalmaz Bor Dezső témájú médiaállományokat. Élete és munkásságaSzerkesztés Bor Dezső Budapesten született édesapja, Bor György második házasságából; édesanyja Varga Ágnes. (A "halmaji" előnevet csak ritkán használta, de a Magyar életrajzi lexikonban – III. kötet – így szerepel. ) Legfiatalabb, s második házasságából egyetlen gyermeke édesapjának. Iskolai tanulmányai mellett már 8 éves korától a Nemzeti Zenedében tanult, hegedű-szakon, kitűnő eredménnyel. A család szűkös anyagi helyzete miatt azonban 1905-ben, 17 éves korában katona-zenésznek jelentkezett. Itt folytatta zenei tanulmányait, trombita szakon, egyidejűleg vezénylésből is képezve magát.
- I. Neszmélyi Borünnep Tatán - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál
- Szabó Dezső zenei profiljáról :: Szabó Dezső
- Gyuri bácsi teái rendelés
- Geko kézi földfúró 200mm G66514 | 12990 Ft | Szerszámos
- SZÓBAN ÉS ZENÉBEN: Kovács Sándor zenetörténész előadása ELHALASZTVA! - Keresztury Dezső VMK Zalaegerszeg
- Kerti szalonzene Kék Duna módra - Fidelio.hu
- Bor és Művészet Fesztivál Tökön - VarkapuVarkapu
A műsoron természetesen egyelőre könnyebb fajta, szórakoztató zeneművek szerepeltek. A kezdést így biztatónak, sőt, sikeresnek mondhattuk, s az ifjú Székesfővárosi Zenekar mindinkább erősödni kezdett, művészeti szempontból is komoly fejlődésnek indult. 17 Kern Aurél, 1924. jún. 23; - szólisták. Már az első évad koncertjein is több szólista vendégszerepelt, sőt 1924. június 23-án az Állatkertben Kern Aurélnak, az Operaház későbbi igazgatójának, szerzeményét: Beköszöntő Molière: A szerelem mint orvos c. vígjátékához maga a szerző vezényelte. Az előadások szólistái Láng Jolán, Ábrányi Margit és Újvárossy Margit voltak. II. évad 1924-1925 1924. okt. Gellértfürdő 1924. október 5-én kezdtük el ismét a Gellért fürdőben vasárnapi hangversenyeinket, amelyek 1925. április 26-ig tartottak. Ebben az évadban Müller Károly is többször vezényelte a zenekart. Érdekessége a szezonnak, hogy az együttest 1925. március 25-én vezényelte először Vaszy Viktor, aki egyébként ebben az időben hangversenymestere volt a zenekarnak.
Bor Dezső – Wikipédia
Ferenc tér 4. számú háznak a falán, amelyben 1932-től haláláig lakott. Bor Dezső hagyománytisztelően ragaszkodott a református egyházhoz: mintegy 40 éven át presbitere volt a Budapest-Kálvin téri egyházközségnek. Zenei működéséről legrészletesebben Gábor István A BHZ-tól az ÁHZ-ig (Zeneműkiadó, Budapest, 1984) című könyvében olvashatunk. Rövid életrajzát közli a Brockhaus-Riemann Zenei Lexikon (Zeneműkiadó, Budapest, 1983: 223. old. ), a Magyar Életrajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981: III. kötet 92. ), a Budapest Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993: 148. ), a Magyar Nagylexikon, (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995: IV. kötet 307. ), valamint röviden említi a Zenei Lexikon (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1965; szerk. : Bartha Dénes, I. kötet, 274. ). 7 A korabeli sajtó sokszor írt hangversenyeiről. Megemlítjük a búcsúhangversenyéről írt megemlékezést (Bars Sári, Népszabadság, 1958. márc. 1. : közli Gábor István idézett könyve is, 63-65. ), a nekrológot (Somogyi Vilmos: Muzsika, 1974. augusztus), és a születésének 100. évfordulójára írt megemlékezést (Gábor István, Magyar Nemzet, 1988.
Magyarnóta: Nótázzunk cigányzenével!
Csoóri Sándor Sündi és Szakál TamásSzcenika és látványterv: Papp KornélRendező-koreográfus: Kocsis Enikő és Fitos Dezső Az előadást a Csoóri Sándor Alap és a Fonó Budai Zeneház támogatta.
Az egyes fejezetek, szakaszok, ( évadok), és azok keretében az ott közzétett hivatalos írások, megnyilatkozások, sajtóreflexiók bőven beszámolnak majd arról, ami ezen a területen lassan, eleinte szűk keretek között, de később kiszélesedve határozott formákat öltött. És mindennek élményszerűen színes aláfestést, sőt hangsúlyt adnak akkori zenei életünk kimagasló vezető egyéniségeinek ezzel a kifejlődő zenei népművelési munkássággal való fokozottabb együttműködései (mint a Székesfővárosi Zenekar időnkénti vendég-előadóművészei, komponistái, karmesterei). De hogyan is kezdődött mindez? Egy ízig-vérig zenében élő, egyébként halk szavú, csendes, de lelkében annál határozottabb gondolatokat dédelgető tisztviselő, e Visszapillantás krónikása, végigjárta kartársait, barátait, ismerőseit, akikről tudta, vagy megtudta, hogy zenei képzettséggel rendelkeznek; kérte, hívta, invitálta mindnyáját: jertek, álljunk össze, muzsikáljunk, ne heverjen parlagon a megszerzett tudásunk, juttassuk el azokhoz, akiknek még ez a kis zenei szórakozás sem jut el lelkük küszöbéig sem.
Ebben a minőségében 1925. április 12-én Goldmark hegedűversenyének II. és I. tételét játszotta. 1925. Állatkert 1925. május 1-től június 15-ig az Állatkert volt hangversenyeinknek színhelye. A fentieken kívül 3 Pesti Vigadó-beli, 1-1 Budai Vigadói és Zeneakadémiai szereplésünk is volt. Majdnem minden hangversenyen egy-egy szólista is szerepelt. A nevesebbek közül megemlítjük Banda Márton, Melles Béla, Singer Ibolya hegedűművészeket, Wilhelmus Henry, Fried Géza, Szóllás Magda zongoraművészeket, Goda Gizella, Kováts Ibolya, Laurisin Lajos, Pusztai Sándor, Vencell Béla operai énekművészeket. III. évad 1925-1926 1925. Gellért fürdő 1926. Állatkert A Székesfővárosi Zenekar munkája kezdett rendszeressé válni: a téli időszakban 1925. október 4-től 1926. április 25-ig a Gellért fürdő márványcsarnoka, nyáron az előidényben az Állatkert volt a hangversenyek színhelye. Azonban a felsorolt állandó jellegű játszások mellett a Zenekar egyebütt is hangversenyezett. dec. Első rádióadás A Magyar Rádió 1925. december 1-én kezdte meg nyilvános adásait.