A plágiumot általában úgy határozzák meg, mint valaki más munkájának másolását vagy ellopását, és a sajátjaként való továbbadását. Az is lehet, hogy valaki más munkáját használják forráshivatkozás nélkül. Legyen szó meggondolatlan cselekedetről vagy valami teljesen nem szándékos dologról, mindig a legjobb egy plágiumellenőrző használata. A plágiumellenőrzőkkel automatikusan ellenőrizheti, hogy a tartalom másolásra került-e. Mindig fontos, hogy átnézze a munkáját, ellenőrizze a tartalom eredetiségét, mielőtt közzéteszi az interneten, és futtassa át egy plágium-ellenőrzőn, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden rendben van. Hosszú távon a plágiumellenőrző szolgáltatások használata megváltoztathatja az életét, és sok gondot, időt és pénzt takaríthat meg. A plágium a tudományos integritás és az újságírói etika megsértésének tekinthető. Büntethető, felfüggeszthetnek, akár ki is zárhatnak az iskolából vagy a munkából, súlyos pénzbírságokat fizethet, és akár börtönbüntetést is kockáztathat.
Ha megvannak a mondatok, akkor összehasonlítja őket, hogy tényleg párban legyenek ezek a szavak. Tulajdonképpen pontozza a találatokat. Minél több szónak van meg a fordítása a másik mondatban, annál jobb a találat, ugyanakkor a hiányzó fordításokat meg negatív előjellel veszi figyelembe. Ehhez a SZTAKI Szótárat és egy szinonima szótárat használ. Miért pont ezt a témát választottad? Amikor önálló labor témákat választhattunk, volt egy olyan téma, aminek a keretében egy ausztrál egyetemmel lehetett együtt dolgozni, és ez a plágiumkeresés volt. Nem állt tőlem messze a téma, de az indok inkább az volt, hogy így kommunikálhattam angolul, vagyis gyakorolhattam a nyelvet. A munka nagyon érdekesnek bizonyult, így ebből írtam a diploma dolgozatomat. Amikor az egyetem után a SZTAKI-hoz kerültem, ott jelentkeztünk egy pályázatra, hogy írnánk az országnak egy plágiumkeresőt. Ezt megnyertük, és innentől fogva újra ezen dolgoztam. A fejlesztés 2003-ban indult el, és 2004-ben lett belőle publikus szolgáltatás, a SZTAKI KOPI Portál.
Mit nevezünk plágiumnak? Számos definíció van, az egyik például az, hogy másnak a művét átveszem, és nem jelölöm meg az eredeti szerzőt. Ez is plagizálás, de vannak finomabb módszerek is. Erre példa, ha a szerzőt megjelölik, de nem lehet tudni, hogy hol kezdődik az egyik szöveg és hol a másik. Én egy közvetett definíciót szoktam inkább használni: Egy olvasó fog egy művet, amelynek ismert a szerzője. Amikor ezt elolvassa, ha meg tudja mondani, hogy melyik a szerzőnek a saját gondolata, és melyek azok a részek, amiket valaki más írt és ő csak parafrázisban átvette, vagy szó szerint idézi, akkor nincs benne plágium. Ha bármelyik nem valósul meg, akkor úgy tűnhet az olvasónak, hogy ez a szerző munkája, akkor az plágium. Ezért nem is lehet teljesen automatizálni a plágiumkeresést, a KOPI sem azt mondja meg, hogy hány százalékban plágium egy szöveg, hanem azt, hogy hány százalékban egyezik egy-egy szöveggel. Az már a felhasználó dolga, hogy megnézze, hogy a szerző megfelelően jelölte-e az idézet eredeti szerzőjét.
A plágium szóra felkapjuk a fejünket, viszont kevesen tudjuk mi is ez valójában, hogyan érint ez bennünket magyarokat és hogy van-e megoldás az elkerülésére. A felsőokatásban különösen is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon ez a kérdés az internet világában – hangsúlyozza nemzetközi plágium ellenőrző szoftverek magyar képviselője. A plágium nem más, mint mások gondolatainak sajátunkként való közlése. Plagizálni lehet akaratlanul vagy tudatosan is, viszont megvannak a következményei. A statisztikai adatai szerint () Magyarországon 11, 1%-os gyakorisággal írtak le plágiumgyanús eseteket. Bár ezzel jobbak vagyunk az oroszoknál (38, 2%) viszont magas a számunk az Európa szerte legalacsonyabb pontszámmal rendelkező osztrákokhoz (8, 4%) képest. Artur Winczkevicz, a nemzetközi plágiumellenőrző szoftver magyar képviselője szerint, a magyar egyetemek, főiskolák nem szolgáltatnak megfelelő információkat a plagizálással kapcsolatosan. A dolgozatot elkészítő diák számára nagyon kevés útmutató szolgál arra vonatkozóan, hogy mire figyeljen, hogyan tudná szakdolgozatát helyesen, hivatkozások jelölésével elkészíteni.
Sokan nem gondolnak bele, hogy amikor plagizálnak, akkor nyernek vele 1-2 hétnyi munkaidőt, de amikor a karrierje csúcsán van az valaki és másoknak érdeke, hogy őt lebuktassák, akkor nagyon sokat veszíthet vele. Vagyis a nyereségük csak látszólagos, viszont nagyon nagy kockázatot vállalnak. Átverhető a gépezet? Röviden: át. Hosszabban: nagyon nehezen. Ha valaki egy diplomadolgozatot le szeretne másolni, akkor minden harmadik szót meg kell változtatnia úgy, hogy szinonimát sem használhat, mert a KOPI is használ szinonima szótárat. Egy hosszabb szöveget ennyire megváltoztatni nagyon sok munka, és az eredmény könnyen egy olyan bonyolult szöveg lehet, amit ugyan a plágiumkereső nem talál hasonlónak, de az olvasó se érti meg. Aki egy teljes diplomát át tud írni úgy, hogy a KOPI ne találja meg, az valószínűleg kétszer-háromszor annyi időt eltöltött ezzel, mintha becsülettel megírta volna a szakdolgozatát. Aki ilyen szorgalmas, az már megérdemli a diplomáját, bár lehet, hogy inkább műfordítóit és nem mérnökit, de valamit mindenképp.
Lehet-e szavakat és gondolatokat lopni? A fejlett jogrendekben nyilvánvalóan nem, mégis megteszik! Az eredeti gondolatok szellemi javaknak számítanak, amelyeket a szerzői, a szabadalmi és egy sor más jog véd. Az elképzelések kifejezésének majdnem minden formája "copyrightos" a könyvektől, a zenei partitúrákon és rajzokon át a számítógépes fájlokig, függetlenül a gondolat rögzítésének módjától. Ezek alapján a következők mind a plágium kategóriájába tartoznak: – Valaki más munkáját sajátként bemutatni – Lemásolni más szavait, kifejezéseit vagy gondolatait annak engedélye nélkül – Idézetet használni annak megjelölése nélkül – Valótlan információt közölni az idézet származási helyéről – Átmásolni a mondat szerkezetét, de megváltoztatni a szavakat a forrás engedélye nélkül – Annyi szót és gondolatot átmásolni egy forrásból, ami már többséget képez az újonnan készülő munkában függetlenül attól, hogy ezt a forrás engedélyezte-e vagy sem. Miért plagizálnak? Ha a plágium tulajdonképpen közönséges lopás, miért követi el ezt a vétséget sok olyan ember, akinek eszébe sem jutna akár csak egy skatulya gyufát is fizetés nélkül zsebre tenni?