E fontos tény soha nem fakulhat meg, és ezt sohasem szabad elfelejteni. "[1] Az emberiségnek az emlékezetében kell tartania nagy igazságot, hogy Isten rendelte el a szombatot. A szombat a teremtéskor. A szombat a bűntelen világból származik. E nap Isten különleges ajándéka, amely által az emberiség a Menny valóságát érezheti a Földön. Isten három cselekedete alapította a szombatot. 1. Isten megpihent szombaton. A hetedik napon "Isten megnyugodott, és megpihent" (2Móz 31:17 – új prot. ), de nem azért nyugodott meg, mert szüksége volt rá(Ésa 40:29). A "megnyugodott"- sábat – ige szó szerint azt jelenti, hogy "megszűnni" a munkától vagy tevékenységtől (vö. 1Móz 8:22). "Isten nem azért pihent meg, mintha kimerült vagy elfáradt volna, hanem mert korábbi elfoglaltságát megszüntette. "[2] Isten megpihent, és az embertől is elvárta, hogy megpihenjen; követendő példát mutatott az embernek (2Móz 20:11). Ha Isten a hatodik napon fejezte be a teremtést (1Móz 2:1), mit ért a Szentírás azon, hogy Isten "megszűnék a hetedik napon minden munkájától" (1Móz 2:2)?
Személyes jelenléte teszi szentté és áldottá a szombatot. A szombat a Sínai-hegynél. A zsidók Egyiptomból való kivonulását követő események tanúsítják, hogy szem elől tévesztették a szombatot. Úgy látszik, a rabszolgaság kérlelhetetlen követelményei nagyon megnehezítették a szombat megtartását. Nem sokkal szabadságuk visszanyerése után a mannahullás csodájával és a Tízparancsolat kihirdetésével Isten nyomatékosan emlékeztette a zsidókat a hetedik nap, a szombat megünneplésére. 1. A szombat és a manna. Isten egy hónappal a sínai-hegyi törvény kihirdetése előtt védelmet ígért a népnek a betegségek ellen, ha szorgalmasan figyelnek "parancsolataira", és megtartják "minden rendelését" (2Móz 15:26; vö. 1Móz 26:5). Nem sokkal ez ígéret után Isten emlékeztette a zsidókat a szombat szentségére. A mannahullás csodájával kézzelfoghatóan tanította őket arra, milyen fontosnak tartja a hetedik napi pihenést. Isten minden napon elég mannát adott a zsidóknak aznapi szükségleteik kielégítésére. Semmit sem volt szabad félretenniük a következő napra, mert megromlott, amit félretettek (2Móz 16:4, 16-19).
És őrizzétek meg a szombatot, mert szentség az számotokra; aki megszentségteleníti, halállal haljon[47], és az a lélek, aki munkát végez azon, legyen kiirtva népe kebeléből. Hat napon át legyen munkának végzése és a hetedik napon nyugalom szombatja[48] legyen, szentség az Örökkévalónak; aki munkát végez a szombat napján, halállal haljon. Tartsák meg Izrael fiai a szombatot, hogy pihenőnappá tegyék nemzedékeken keresztül, szent szövetségként[49]. Örök jelképe az köztem és Izrael fiai közt annak, hogy hat nap alatt teremtette Isten az eget és a földet, a hetedik napon pedig szünetet tartott, és megpihent. Szántás és aratás 2Mózes 34:21. 21. Hat napon át munkálkodjál és a hetedik napon[50] pihenj, szántás és aratás idején[51] is nyugodjál. A tűzgyújtás tilalma és a sátor építése 2Mózes 35:1–5. 1. És egybegyűjtötte[52] Mózes Izráel fiainak egész gyülekezetét[53] és szólt hozzájuk: Ezek a szavak, amelyeket meghagyott az Örökkévaló, hogy teljesítsétek. 2. Hat napon át legyen munkának végzése és a hetedik napon legyen néktek szent nap[54], a nyugalom szombatja az Örökkévaló tiszteletére; aki ezen a napon munkát végez, ölessék meg.
Utolsó szava ez volt: "Elvégeztetett! " (Jn 19:30). A Szentírás hangsúlyozza, hogy amikor Krisztus meghalt, "az ünnepi előkészület napja volt az, és elkezdődött a szombat" (Lk 23:54- új prot. Halála után pihent a sírban, így jelképezve, hogy bevégezte az emberiség megváltását. [11] Tehát a szombat bizonyságot tesz Krisztus teremtési és megváltási munkájáról. Megtartásával követői vele együtt örvendeznek afelett, amit az emberiségért tett. [12] A szombat és az apostolok. A tanítványok nagy tiszteletben tartották a szombatot. Ez nyilvánvaló volt Krisztus halálakor. Amikor a szombat megérkezett, megszakították temetési előkészületeiket, és "szombaton nyugovának a parancsolat szerint", hogy majd folytassák ezt a munkát vasárnap, "a hét első napján" (Lk 23:56-24:1). Ahogy Krisztus is tette, az apostolok is istentiszteletet tartottak a hetedik napi szombaton. Evangélizáló útjai során Pál elment a zsinagógába szombaton, és Krisztusról prédikált (ApCsel 13:14; 17:1-2; 18:4). Még a pogányok is meghívták, hogy prédikálja Isten Igéjét szombaton (ApCsel 13:42, 44).
Szókratész, az ötödik századi történész, ezt írta: "Az egész világon majdnem minden gyülekezet minden hét szombatján megtartja a szent misztériumokat, de Alexandria és Róma keresztényei valamilyen ősi hagyomány alapján ezekkel felhagytak. "[33] A negyedik és ötödik században sok keresztény mind szombaton, mind vasárnap istentiszteletet tartott. Sozomen, e kor egy másik történésze, ezt írta: "A nép Konstantinápolyban és majdnem mindenütt összejön szombaton és a hét első napján is, amely szokást soha nem gyakorolták Rómában, sem Alexandriában. "[34] Ezek a hivatkozások mutatják, hogy Róma vezető szerepet játszott a szombatünneplés mellőzésében. Vajon azok, akik felhagytak a hetedik napi istentisztelettel, miért a vasárnapot választották, és nem a hét más napját? Az egyik fő érv az volt, hogy Krisztus vasárnap támadt fel; és állítólag Krisztus adott felhatalmazást az e napi istentiszteletre. "De bármilyen furcsának is tűnik, a második és harmadik század egyetlen írója soha egyetlen, a vasárnap szombat helyetti megtartására feljogosító Biblia-verset sem idézett.
Magyar Iroda: 003612361231Német Iroda: 0049 8122 2285225Kevin Ressler: 0049 15122656507 NEMETORSZAGI BIZTOSITASOKKevin ResslerNémet biztosítás szakértő
Elérhetőség: Kevin Ressler, biztosítási szakértő Germany, 85435 Erding, Otto-Hahn-Str. 21 Mobil: +4915122656507 Magyar Iroda: +361236123 Telefon: +4981222285225 eMail: A cikk tartalmáért kizárólag a cikk szerzője felel.
A munkavállalók szabály szerint munkanapokon nem dolgozhatnak nyolc óránál többet. A tíz órára való kiterjesztés megengedett, ha a következő hat hónapban lehetőséget kapunk egy úgynevezett szabadidős kompenzációra – ahol lecsúsztathatjuk túlóráinkat ( munkaidőről szóló törvény – ArbZG 3. §-a). A napi munkaidőbe a pihenők/szünetek nem tartoznak bele. A szombat is munkanapnak számit. Ez azt jelenti, hogy Önnek bizonyos körülmények között ezen a napon is dolgoznia kell, amennyiben erről nem egyezett meg másképp szerződésében. A vasárnapok és ünnepnapok ezzel szemben nagyrészben szabadok, kivétel az egyes ágazatokban dolgozók helyzetében. Hiszen a kórházakban és tűzoltóságokon hétvégén is szükség van emberekre vészhelyzet esetére (munkaidőről szóló törvény – ArbZG 10. §-a). Mely túlóraszabályozások nem érvényesek? Munkavállalók, természetes személyek aláírnak egy munkaszerződést annak hiányában, hogy jogásszal átnézetnék azt. A jogász egyik-másik szerződésnél megállapítja, hogy egyes túlórára vonatkozó záradékok nem érvényesek, hiszen nem egyértelműen és érthetően lettek azok megfogalmazva szerződéskötéskor.
Még abban az időszakban is, amikor sürgős munka van a mezőn és az izraelita úgy érzi, hogy életszükséglete megszakítás nélküli munkát követel szombati nyugalom nélkül, még akkor sem szabad megszegnie a szent napot. [52] És egybegyűjtötte. Bölcseink feltételezik, hogy Mózes nem késlekedett a munka megkezdésével, Tisri 10-ikén az Engesztelés napján érkezett le a hegyről és másnap, Tisri 11-én azonnal összehívta a gyülekezetet, hogy nekilássanak a munkának. [53] egész gyülekezetét. A szentély építése minden izraelitának ügye volt. [54] szent nap. Szószerint: szentség. Isten figyelmeztette Mózest, hogy a szombat szentségét még a szentély építésével kapcsolatosan sem szabad megszegni (lásd még 31:13. ), Mózes ezt megismétli a gyülekezet előtt. [55] Ne gyújtsatok tüzet. Egyes zsidó szekták úgy értelmezték ezt a parancsot, hogy világítást vagy tüzet szombaton egyáltalán nem szabad élvezni. Sötét és fűtetlen szobában tartották a szombatot. Bölcseink azonban ezt csak a sütésre és főzésre vonatkoztatják.