Az épület körül kerékpártárolók vannak, alatta egy nagy autóparkoló. Következetések a látogatások során tapasztaltak és a munkatársakkal folytatott megbeszélések alapján: A könyvtárépületek építése és rekonstrukciója terén: ––A könyvtárak életében elkerülhetetlen az épület rekonstrukciója és új építése. Míg az épület külseje az építészek alkotómunkája, a belső elrendezés megtervezésében a könyvtárosoknak is részt kell venniük. ––A legkorszerűbb műszaki megoldások alkalmazása mellett nyilvánvaló tendencia, hogy a könyvtárban maximális kényelmet kell biztosítani. ––A 21. század eleji könyvtártervezésben tipikus műszaki és technológiai megoldások: a katalógusok és az állományok digitalizálása, az olvasó és a könyvtáros munkahelyének maximális automatizálása, wifi, RFID-es olvasójegyek és dolgozói azonosító kártyák, a könyvtár belső terének ésszerű zónákra osztása, a biztonsági rendszerek széles körű alkalmazása, a szabadpolcos állomány bővítése, automatikus visszavevő- és válogatórendszer, az épületgépészeti rendszerek automatikus irányítása – a műszaki szakemberek létszámának minimálisra csökkentése, kutatószobák létesítése stb.
A Berni Egyezménynek ugyancsak ellentmond, hogy a jogszabály a jogosulttól követeli meg a szerzőség bizonyítását, holott az egyezmény szerint (15. Cikk (1)): "Ahhoz, hogy az ezen Egyezmény által védelemben részesített irodalmi és művészeti művek szerzőit az ellenkező bebizonyításáig ilyenként tekintsék, következésképpen a bitorlók ellen az Unióhoz tartozó országok bíróságai előtt törvényesen eljárhassanak, elegendő, hogy műveiken nevük a szokásos módon fel legyen tüntetve. E bekezdés abban az esetben is alkalmazható, ha ez a név álnév, mihelyt a szerző által felvett álnév semmi kétséget nem hagy személyazonosságát illetően. " A jogorvoslati kérelem kitér arra, hogy a törvény és a vonatkozó rendelet a kiadói érdekeknek kedvez, amikor lehetővé teszi, hogy a kiadók a szerzők hozzájárulása nélkül jussanak hozzá a digitális kiadások jogaihoz. Szembe megy továbbá a szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelvével18, amikor az annak 5. cikkében meghatározott szerzői jogi 469 kivételeken túl egy új kivételt hoz létre (a korlátozások és kivételek kérdéséről lásd bővebben: 2.
A tanulmány 22 szakterületen vizsgálta, hogy az akadémiai kiadványok mennyire állnak rendelkezésre az Európai Kutatási Térségben, Braziliában, Kanadában, Japánban és az USA-ban. A nyílt hozzáférés biztosítása követelmény lesz a Horizont 2020 nevû, a 2014 és 2020 közötti idôszakra szóló uniós kutatási és innovációs keretprogram támogatásával készülô összes tudományos publikáció esetében. aug. - az MTI híre alapján) 5 Új könyvtár nyílt Nagytétényben A Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár 2013. augusztus 30-án új tagkönyvtárat nyitott Budapest XXII. kerületének Nagytétény városrészében, a volt ortodox zsinagóga épületében, az önkormányzattal együttmûködésben. Bôvebb információ: (Forrás: Katalist, 2013. szept. Farkas Ferenc híre alapján) 500 Kovács Máté elmaradt elôadása az IFLA budapesti kongresszusán: "A könyvtárosképzés rendszere Magyarországon" Közli: BÉNYEI Miklós A publikáció elkészítését a TÁMOP–4. 6–11/1/KONV–2012–0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Másképpen szólva, kevés számú egyén választása, amely értékeken, megőrzési szempon tokon és végső soron azon alapul, hogy ezek az egyének mit tekintenek informatív tárgyaknak. Ráadásul az, hogy mit tekintünk információnak, bizonyos fokig konszenzuson alapuló döntés is, és az általános megegyezés maga is dinamikus, térben és időben változik. Amit ma és itt informatívnak tekintünk, az más, mint ahogyan korábban döntöttünk róla akkor és ott. Az egyetértés ráadásul lehet erős vagy gyenge. Az információ adott időpontban lehet informatív. Ha az információ mint dolog nemcsak dokumentumokat jelent, hanem lehet bármilyen szervezett bizonyíték, akkor azt is látnunk kell, hogy a bizonyítékok felhasználása csak tökéletlenül jelezhető előre. Az információ szót ilyen módon általában (és érthető módon) olyan tárgyak sokaságának jelölésére használjuk, amelyeknek velejárója, hogy nagy valószínűséggel hasznosan informatívak lehetnek a jövőben. Ez az időbeli és szituációs kiválasztás az, amit a muzeológusok elvégeznek, amikor egy-egy tárgyat felvesznek a gyűjteménybe; vagy úgy döntenek, hogy kiállítják, kölcsönadják, esetleg eladják.