Tisza Folyó Eredete – Hogyan Keletkezett A Tisza? -Mondák A Folyó Születéséről - I &Hearts; Tisza

Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, amely 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3, 7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780 km. A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 1879-1884 közötti periódusban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folytak a munkálatok. 1908-ban az országgyűlés elfogadta a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programját. Az 1937-es XX. törvénycikk célja: a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója.

Restaurant
Tisza, a szőke folyó - Horgászvizek
Videa
A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahónál | A kövek mesélnek
Hogyan keletkezett a Tisza? -mondák a folyó születéséről - I ♥ Tisza
A Szőke Tisza titka - Barangoló
Teljes film magyarul

Később további szabályozásokra is szükség volt, erre figyelmeztetett az 1879-es hatalmas szegedi árvíz. Ekkor a vízállás 806 cm volt, amit azóta kétszer is felülmúlt a folyó: 1970-ben 961-, 2006-ban pedig már 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén. Honnan hová? A Tisza két forrásból ered. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egymástól légvonalban 53 km-re található. A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is. A forrása Ukrajnában az Északkelet-Kárpátokban található, a torkolata pedig Szerbiában, Titel községnél. A folyó a Dunába torkollik. Mellékfolyók gazdagítják A Tisza 962 km-es hosszán számos mellékfolyó vizével gazdagodik. Ezek közül a legnagyobb mellékfolyói, azok torkolatának országa szerint: Ukrajna: Tarac, Talabor, Szamos, Nagy-ág, Borzsa, Latorca, Ung Románia: Visó, Iza Magyarország: Túr, Szamos, Kraszna, Lónyai főcsatorna, Keleti főcsatorna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros Szerbia: Bega Egy tavat is köszönhetünk neki A Tisza-tó egyike Magyarország legnépszerűbb turista-célpontjainak.

Restaurant

A sátoralja magyar életét csupán egyetlen dolog árnyékolta be: szeretett vezérüknek, az egyre inkább öregedő Kabosnak nem született fia. Egyetlen lánya volt, a csodálatos szépségű, fekete szemű Csilla. Búslakodott is a nép, féltek, nem lesz, aki örökli rangját és kardját, aki erős kézzel összetartja népét. Bánatukat elsírták a Tiszának is. Történt egyszer, alkonyatkor, hogy a Tisza partjáról hazatérő Csilla egy fiúgyermeket hozott a karján. – Miféle gyerek ez? – kérdezte az őszülő Kabos. – Ez a Tisza fia! – felelte a lány. Alkonyatkor, amikor bíbor lepte el az erdőt, a Tisza forrása felől egy fehér paripán daliás ifjú nyargalt felém. Ezt a gyermeket hozta, és azt mondta: »Ez a gyermek a Tisza fia. Neveljétek fel, és méltó utódja lesz a ti vezéreteknek«. A magyarok elfogadták a gyermeket, és apja után Tiszának nevezték el. Felnevelték, és valóban olyan vitézzé vált, amilyet hetedhét országban sem lehetett találni. Amikor az öreg Kabost örökre elszólította a mindenható Hadúr a túlvilági csatamezőkre, a harcosok Tiszát pajzsukra emelve vezérükké választották.

Amit érdemes felfedezni: A Tisza eredete
Keresés 🔎 grandstream gxp1610 enterprise ip telefon | Vásárolj online az eMAG.hu-n
Nsn 10 2b pótkocsi v
Tisza folyó eredete es jelentese

Ugyancsak 1881. tervezték meg az Alsó-T. ártereinek szabályozását is. E közben a társulatok financiái egyre bonyolódottabbak lettek; állami és egyéb kölcsönök, kivetett és behajtatlan illetékek és adók tették zavarossá a helyzetet. Az 1884. XIV. -c. e tekintetben némileg tisztázta a helyzetet; ugyane t. -cikk kimondotta azt is, hogy a T. -menti társulatok a T. -völgyi társulatba belépni kötelesek. De a társulati ügyek rendezésére legegyetemlegesebb hatással volt az 1885. évi XXIII., a vizi jogról szóló t. -cikk, mely a társulatok alakulását, közigazgatását, jogaikat és műszaki ügyeinek elbirálását számos intézkedésben szabja meg. Majd 1886. a volt közmunka- és közlekedésügyi minisztérium kebelében fölállították a vizrajzi osztályt, melynek egyik feladatává tették a T. medrének nyilvántartását és vizjárásának tanulmányozását. Ily módon a szabályozási és társulati ügyek nagyot haladtak előre, de még egy rendkivüli árviznek kellett jönnie, hogy útmutatást és oktatást adjon a további teendőkre és a viszonyok mi módon való konszolidációjára.