TápanyagellátásA lucerna tápanyagigényes növény. A lucerna fajlagos tápanyagigénye (100 kg lucernaszéna képzéséhez a talajból felvett mennyiség):N: 2, 7 kg/100 kgP2O5: 7, 0 kg/100 kgK2O: 1, 5 kg/100 kgCaO: 1, 5 kg/100 kgA trágyaadagokat a talajvizsgálati adatok, a tervezett termés nagysága, a talajból egységnyi terméssel kivont tápanyagok mennyisége és a nitrogéngyűjtő baktériumok tevékenysége figyelembevételével állapítjuk meg. A trágyaadagok meghatározásánál a lucerna teljes élettartamára tervezett terméssel kivont tápanyagok mennyiségét vesszük figyelembe. Ezt a mennyiséget azonban csak középkötött, mély termőrétegű, az átlagosnál jobb tápanyagellátottságú talajokon kaphatja meg egyszerre a telepítés előtt. Ha öntözzük a lucernát, akkor is a megosztott trágyázással ad nagyobb termést. A lucerna N-igényét csak a kezdeti fejlődés során kell kielégíteni műtrágyázással. Ekkor még a gyökerén később szimbiózisban élő baktériumok felszaporodási folyamata és a gümőképződés zajlik, ami kezdeti "N-éhséget" vált ki.
• Zöldtakarmányozás: a zöldetetés az egyik legrégebbi felhasználási mód. A szénakészítés vesztesége nélkül felhasználható, és magas beltartalmi értéke miatt a fenntartó és a termelő takarmányszükséglet kielégítésében is szerepet játszik. Etethető szálasan vagy szecskázott állapotban. A zöldlucerna a kérődző állatokra puffasztó hatású, emiatt a rendre vágást követően előfonnyasztás szükséges. • Szénakészítés: a lucerna leggyakoribb tartósítási módja, amely a természetes szárításon alapul. A szénakészítési módok:- hagyományos, renden szárított szénakészítés, - hideglevegős, szellőztetéses szárítással készített széna, - meleglevegős szénaszárítás. • Erjesztéses tartósítás (silózás): a silózás a takarmányok erjesztéses tartósítása az erjesztés révén keletkező savak, illetve egyéb tartósítóanyagok felhasználásával. Előnye, hogy kisebb a tartósítási veszteség, mint szénakészítéskor, időjárásnak kevésbé kitett, a karotinveszteség jóval kisebb, mint szárításkor, a takarmányadagolás jól gépesíthető.
A mésztrágyázás talajvizsgálat alapján történhet, 7 pH alatti talajoknál a javító meszezés mindenképpen szükséges. Nyár végi telepítéskor az elővetemény alá, vagy őszi telepítéskor az alapozó trágyázással együtt 3-6 t/ha CaCO3 kijuttatása javasolt. A talajszerkezet javítására 1-1, 5 t/ha sekélyen bedolgozott mészkőpor megfelelő. VetésváltásAz elővetemény megválasztásánál figyelembe kell vennünk az évelő kultúra speciális igényeit, valamint a telepítés idejét, az utóvetemény megválasztásakor a lucerna kedvező elővetemény-értékét, valamint azt, hogy a lucerna nagy vízfogyasztású növény. A tavaszi telepítésnél nem elsődleges szempont az elővetemény lekerülési ideje, a nyár végén vetett lucerna előveteményének megválasztása azonban nagyobb körültekintést igényel. Csak korán lekerülő elővetemények után biztosítható a megfelelő talaj előkészítés, pl. a periodikus mélyművelés. Legjobb előveteményei a kalászos növények, jónak számítanak még az őszi és tavaszi keveréktakarmányok, a repce, korai burgonya stb.
A taposást is elviseli, ezért utakra is vethető. Nitrogénkötő. Jó nektárforrás. Vetése: tavasszal. Közönséges tarkakoronafürt (Securigera varia), 5 ml, 1500 mag Nitrogénkötő. Gyökérzete terebélyes és mély, felhozza a tápanyagokat az alsóbb talajrétegekből is. Virágzása nagyon jó rovarcsalogató. Tavasszal és ősszel is vethető. Évelő. Szarvaskerep (Lotus corniculatus), 5 ml, 2500 mag Alacsony termetű nitrogénkötő növény. Nyírott gyepben is megél. Sűrű gyökereivel megköti a talajt. Igénytelen, sovány homokon is megél. irágzása nagyon jó rovarcsalogató. Évelő.