Hatalmas zombihordájával és művészi fekete-fehér visszaemlékezésével az "First Time Again" kezdetben egy jellegtelenül bombázó évadpremiernek érzi magát. A sétáló halottak. Ennek része az az oka, hogy a show hatodik évada egy olyan helyen kezdődik, amely ismeretlen az azt megelőző emberek számára: Rick és a társaság egy idő után először csak a zombik ellen harcol. A bajok a Farkasok és Alexandria törékeny létével is elidőzhetnek a háttérben, de az "Első alkalommal újra" többnyire a biztonságos zónához közeli szakadékban felépülő hatalmas zombi hordáról szól, és nem egészen másról - kivéve néhány nagyon-nagyon jól sikerült jelenet megismételve az előző évadokból ismert témá sétáló halottakAz év elején nyári vakációra távozott, Rick éppen megölt egy erőszakos feleségverőt, aki éppen megölte Deanna, Alexandria polgármesterének férjét. Ha az "Első alkalommal újra" nem a színeket ábrázolja a jelenet, akkor az esemény utáni napokat feltűnő fekete-fehérben jeleníti meg - egy vizuális eszköz, amely meglehetősen jól működik, annak ellenére, hogy a benne lévő anyag nem igazán ad hozzá sokkal.
De tényleg. Ugye Maggie hasával történt valami, ami miatt Rickék és még páran útra keltek Hilltop felé. A probléma, hogy minden úton Megváltókba botlottak. Egyre többre. Közben ugye az RV-ben ment a karakterizálás, hogy mindenkit felmelegítsenek kicsit a szemünkben, érdekeljen minket a halála…, hogy aztán végül öljenek meg senkit. Ez most nagyon szubjektív lesz, de ha tökösen bevállalják valaki brutális halálát, és nem a "majd találgatnak a nézők, meg izgulnak őszig a kedvencükért", akkor jó értelemben robbant volna fel az internet a rész után. Akkor tényleg lett volna érdemi párbeszéd Így viszont láthattuk, ahogy Rickék szépen lassan rádöbbennek, hogy mibe nyúltak, és az éjszakai képregényes beállítás után teljesen összeomolhattak a félelemtől. És ekkor végre belépett Negan. "The world is ours" – hallhatta vissza Rick, amit ő gondolt pár napja. Teljesen hatásos volt a főgonosz feltűnése, olyan feszült 10 percet szállítva, amit rég láttunk a The Walking Deadben. Megvolt a fenyegetettség, szerintem mi is izgultunk, hogy na kinek kongatnak, reccsent is egy koponya… és nem tudtunk meg semmit.
Közben Morgan és Carol talált még egy látszólag normálisabb túlélő csapatot, ami gondolom majd a fináléban felvezetett kilátástalan helyzet fél vagy 1 évados lerendezésénél lesz fontos. Ezen a szálon még érdekes volt, hogy mennyire kéne pszichiáter is a csapatba, akkor talán nem 3 lőtt sebbel gyógyítanák a lelki bajokat. De szerintem Carol rendbe jön majd, és Morgan emberekbe vetett bizalma talán meghozta az eredményét. Hiába volt jó Negan, őszintén szólva Morganék szála jobban érdekel a folytatást tekintve. Mit is akartam még kiemelni? Ja igen, amikor Eugene elbúcsúzik, az annyira Lostos volt, mint még szinte semmi a The Walking Deadben. Csak hát nem merték azt a merészséget lemásolni. Nagy csalódás volt a finálé, de beszéljünk azért még róla. FONTOS! Semmilyen képregényes spoilert ne írjatok ide, azoknak a képregényes kibeszélőben a helye!
Carter és Heath bemutatásán kívül (az a srác, akiről Eugene szerint "komoly hajjátékkal rendelkezik" egy visszaemlékezésben), a visszaemlékezések valójában csak helyjelzők, felfrissítik a közönséget arról, hogy hol voltak a karakterek, amikor az elmúlt évad véget ért (Carol háziasszonynak tettette magát, Tara felgyógyult a fejsérüléséből, Sasha még mindig kakukk stb. ). Ezek a pillanatok lehetővé teszik a műsor elsődleges szereplőinek, hogy megrágjanak néhány díszletet, de Rick és Morgan tornácán folytatott beszélgetésén kívül nem nagyon lehet kihúzni a visszaemlékezésekből, amikor az "Első alkalom" időben előre-hátra ugrik. A legfontosabb azonban az egész epizód alatt folytatott beszélgetések Rick és Morgan között: mint olyan ember, aki nem volt jelen Rick Ricktatorra való átalakulásában, Rick széteső embersége újszerű Morgan számára, és csont alatt alkotja az évad filozófiáját - ami kezdetben csak úgy érzi, mint az előző évadok kissé módosított változata, ahol Rick múltjának emlékeztetői az egyetlen dolog, ami az emberiség apró darabjaihoz ragaszkodik.
- Állítólag pizzákat szállítok, ember. Szögezte le, Glenn. Üdvözöljük itt:A sétáló halottakvélemények - Nem hiszem el, hogy ez az ötödik évadom, amely tudósít a műsorról! [Fotó az AMC-n keresztül]
Ettől függetlenül van egy könnyedség mindannak, amit igazán élvezek. - Hála Istennek... semmi sem történt a furcsa, hogy mindenki könnyen esik sorba, miután Rick meggyilkol egy haverot - valóban úgy tűnik, Jessie az egyetlen, aki nem érzi a Ricktator stílusá leállította Gabriel 'kisegítő' kísérletét az epizód egyetlen legnagyobb nem szeretem, hogyan írják Sasha "instabil" természetét. Vagy furcsán bámulja a dolgokat, vagy sokat vigyorog, és valójában nem is annyira vonzó sokat beszéltem Carter történetéről, mert ugyanolyan szörnyű formátumot követ, mint a legtöbb "nagy tét"A sétáló halottakepizódok: egy véletlenszerű mellékszereplő bemutatkozik, majd azonnal kirúgjá áll az autó kürtje mögött? És ha már az autókról beszélünk, hol vannak azok a kedves Hyundais-k a 3. évadból, amikor szükségük van rájuk? Mielőtt nagyon aranyosak lennénk Carlkal és barátnőjével, ne feledje: ő volt az, aki furcsa baromságokat csinált a falon túl az elmúlt rgannek volt egy barátja, aki készséggel rendelkezik bo munkatársakkal - ha az évadnak van még egy visszaemlékezése, remélem, hogy ez megmutatja.