Magyar Írónők 2016

A regényt tavaly a Könyvesblog az év legjobb könyvének választotta. Salman Rushdie: Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka Salmon Rushdie 2015-ös regénye méltó szerzőjének hírnevéhez, miszerint ha valaki az összes regényét egyszerre akarja hazavinni a könyvesboltból, jobb, ha teherautóval érkezik. Ha nem is oldalszámban, de látókörben mindenképp az egyik legvaskosabb írása a Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka. A cím, mint maga a könyv is, az Ezeregy éjszaka posztmodern átirata: nehézkesebb, prózaibb, de árnyaltabb és pontosabb is, mint az eredeti. Rakovszky Zsuzsa: Célia A Libri irodalmi díj 2016-os nyertese ötödik regényével jelentkezett. A könyv központi témája a család, és a családban megélhető, megélendő érzelmi tartalom elfojtottsága napjaink Budapestjén. Az elbeszélő, Ádám, felnőttfejjel, de gyermeki lelkülettel szembesül vele, hogy van egy huszonéves lánya, kettejük kapcsolata láttatja be velünk, olvasókkal, hogy a rokoni kapcsolatokban gyűrűző érzelmi modellek nem genetikailag kódolt, sokkal inkább tanult normák, amikhez Ádámnak már bőven az után kell idomulnia, hogy túlesett élete legfogékonyabb időszakán.

Magyar írónők 2014 edition
Magyar írónők 2012 relatif
Olvasólámpa - Kortárs magyar írónők
Online
Az elmúlt évek legjobb magyar sikerkönyvei
M2 rescue 19

Magyar írónők 2014 edition

: saját Portéka című, a Vajdaság Ma hírportálon 2009-től vezetett blogja, vajon tényleg olyan – a kibertérben létező mérhetetlen számú más bloghoz képest – kiemelkedően fontos volt-e a vajdasági magyar irodalomban, hogy szerepeltetni kellett a lexikonban is. Sok apróbb tévedés és mulasztás közül: a Becsén 1992-ben alapított, 1994-ben újraindított, de így sem hosszú életű Rubicon kiadóról úgy beszél a lexikon, mintha még ma is működne. Pedig nem létezik. Nem nagy ügy, de azért megemlíthető, mivel sok ilyen van. Több kutatás is felhívta a figyelmet arra, hogy a Gerlod-lexikon Farkas Geizáról mint Kiss Ernő aradi vértanú unokájáról beszél, holott a dédunokája volt. Herceg János egykori doroszlói házán nincs emléktábla, etc., etc. [19] A véletlen úgy hozta, hogy e sorok írója mindkét elképzelés "kipattanásakor", 1994. október 22-én Szivácon, a Szenteleky Kornél Művelődési Egyesület székházában, illetve abban a társaságban (főleg az egykori Dunatáj hetilap újságírói és munkatársi gárdájának tagjai voltak jelen) is, amelynek körében, Herceg János halálát követően felmerült egy emlékbizottság és alapítvány létrehozásának szükségessége.

Magyar írónők 2012 relatif

Maga Bori Imre is folyamatosan alakította a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalomról alkotott szintézisét, amit az egymást követő újraírások és -kiadások mutatnak. Ez a folyamat, természetesen, nem ért véget Bori 2004-ben bekövetkezett halálával sem. Természetszerűnek tűnik, hogy a múlt szociális és ideológiai hálózatában keletkezett elképzeléseket ma már a recepció is rugalmasabban kezeli. Vajda Gábornak a rendszerváltás előtt (illetve egy korábbi ideológiai alapokra épülő gondolkodás jegyében) jobbára elutasított délvidéki irodalomtörténete (VAJDA é. n. [1995]) ma már nem tűnik oly mértékben mellőzhetőnek, illetve kizárhatónak a térségi irodalom alakulástörténetéről szóló gondolkodásunkból, mint korábban. Az első kiadáshoz képest nem változtak és nem is helyeződtek át a (lexikon második kiadását is létrehozó) elgondolás neuralgikus pontjai. Egyik kiadás sem tudott meggyőző választ, illetve megoldást találni a jugoszláviai, majd vajdaságinak átnevezett irodalom térbeli koordinátáinak és az ebből következő névadás (jugoszláviai?

Mivel többféle tudományos iskola képviselői írták a szócikkeket, az alkotói szabadságot megengedve ügyeltünk arra, hogy ne sérüljön az adott irodalomértelmezés egyedisége, ugyanakkor a lényegre törő és tárgyilagos műelemzéseket viszonylag egységes szakmai nyelven adjuk közre. Egységes nemzeti irodalomban gondolkodtunk: a magyarországi, valamint a határon túli (szlovákiai, vajdasági, erdélyi, kárpátaljai) kisebbségi és a nyugati magyar irodalom alkotásai nem különülnek el egymástól, noha a szócikkszerzők az életrajzi hátteret, a keletkezési körülményeket, a történelmi helyzetet és a területi sajátosságokat is kiemelik. A recepció alapos szemügyre vétele, megfontolásainak mérlegelése után esett a választásunk éppen ezekre a kötetekre; olykor azonban szükséges volt a hatástörténet aránytalanságainak, torzulásainak korrekciója. Elsődleges célunk, hogy a magyar irodalom roppant gazdagságára hívjuk fel a figyelmet, ezért egy szerzőtől legfeljebb öt művet szerepeltetünk. Úgy állítottuk össze a szerzőkhöz tartozó műcímeket, hogy alkalmasint érzékeltessük az életmű fő jellegzetességeit, valamint megmutassuk a szakirodalom értelmezési irányait.

Olvasólámpa - Kortárs magyar írónők

Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? (Magvető Kiadó) Láng Zsolt: Bolyai (2019) Az ifjabb Bolyai a regény címszereplője, a tizenkilencedik századi zseni, a matematika Mozartja, a zene Einsteinje, mert nemcsak a nemeuklideszi matematika megalkotása fűződik a nevéhez, hanem zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak. Miközben kibontakozik előttünk egy bonyolult apa-fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek, aközben a történet másik szálán épp az ő rendkívüli életét és kéziratos hagyatékát tanulmányozza napjainkban Láng Zsolt regényének író hőse, aki ösztöndíjasként egy svájci kolostorban tölti napjait. A történet fonalát 12 683 jegyzetpapír zűrzavaros kupaca vezeti – hol részesei vagyunk keletkezésüknek, hol kiderül róluk, hogy szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak.

Kalapis Zoltán Életrajzi kalauza pedig ismeretterjesztő karakterű, mércéi ezért "megengedőbbek" (pl. nagyobb arányban kapnak helyt szócikkeiben a legenda, a szóbeszéd által fenntartott "történetek"), mint egy tudományos igényű tényfeltárás követelményrendszere. Legjobb példa erre a Darvas Gáborról (1889–1972) szóló szócikk. "Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…" című, 1930-ban Újvidéken megjelent regénye megkerülhetetlen fontosságú; az első világháború történéseit a vajdasági, a magyar és az európai irodalmakban a harmincas évek elején tematizáló művek sorába illeszkedik. 1935-ben azonban kivándorolt Izraelbe. Haifában hunyt el. Közvetlen irodalmi kapcsolata a vajdasági magyar irodalommal, egyáltalán az irodalommal, megszűnt; a lexikonszócikkek néhány magánleveléről tudnak. Amit Kalapis Zoltán Életrajzi kalauzában (s ennek nyomán Gerold László lexikonjaiban) élet- és pályarajzként olvasunk róla, az valójában naplóregényének szüzséje. Természetesen regénye rendelkezik a dokumentumregény karakterisztikáival, Darvas Gábor valóban részt vett az első világháborúban, fogságba esett és megtörténtek, vagy megtörténhettek vele azok az események, amelyről a regénye szól, ugyanakkor mégis figyelembe kellene venni, hogy ez esetben regényről, alapvetően fiktív természetű szövegről van szó.

Online

Gerold László: Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2016, 448 p. Az első és a második kiadás 2001-ben, Gerold László (1940–2016) szerzői[1] munkájaként jelent meg a Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918–2000)[2]. A 2016-ban napvilágot látott Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014)[3] verzóján a "második kiadás" jelölés szerepel, noha a két kiadvány nemcsak terjedelemben, hanem koncepcionális szempontból is eltéréseket mutat. A mintegy 130-cal megnövekedett oldalszám az első kiadás óta eltelt másfél évtized természetes folyománya; bővültek/bővülhettek a már jegyzett szerzői és nem szerzői szócikkek, miközben új írók és jelenségek megjelenésével számuk is megnövekedett. A szerző 2000-ben keletkezett (s a második kiadásba a szükségszerű módosításokkal átvett) előszavában "soha be nem fejezhető" (GEROLD 2001. XII) munkának nevezi a lexikonírást, ami – az irodalom "folyamatosan történő" természetéből következően – releváns hozzáállás. Az első kiadás megjelenése azért volt e szempontból is sikeresebb vállalkozás, mivel a decemberben lezárt kézirat már a következő év elején megjelent könyv alakban, elkerülve így a kiadványtípus jellegéből adódó legnagyobb gondot: a minden műfajtípusnál gyorsabb elévülés jelenségét.

Az elmúlt évek legjobb magyar sikerkönyvei

Magyar írónők 2016 tv
Az RTL Klub gátlástalanul ellopta egy magyar írónő regényét
Magyar írónők 2016 full

M2 rescue 19

25. p Pincétől a padlásig – ismeretterjesztő könyvtári látogatás. In: ismeretterjeszto-konyvtari-latogatas-2016-02-25 Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadás. 25. Pincétől a padlásig. 03. 04. p. Portrék és tájképek a könyvtárban. 08. Női írók – írónők. In: Nőnapi zenés irodalmi délután a könyvtárban. In: Nőnapi irodalmi terefere. 08. Zenés irodalmi est. 09. Internet Fiesta a könyvtárban. In: Fókuszban a könyvtár és a számítógép. In: Teret nyerhet az e-book. 17. Könyvtár: kalandozás a digitális világban. 17. Fiesta a könyvtárban: minden, ami internet. 18. Közgyűjtemények a virtuális térben. – 11. p Könyvtár: rajzpályázatot hirdetnek általános iskolásoknak. 20. Húsvéti versek a könyvtárban. 22. Szöszmötölő: húsvéti tojások és nyuszidíszek. 25. Nemesi és Polgári Füzetek. In: Egyre több könyv közül választhatunk. In: Martta Wendelin Kalevala ihletésű képeslapjai. In: Zenébe csomagolt portrék a könyvtárban. 30. Tehetségkonferencia. In: Könyvtári ajándék. – 9. p. Martta Wendelin képeslapjai.

Ezekhez a folyamatokhoz időközben alkalmazkodtak az irodalomtörténeti diskurzusok is, új kutatásokon alapuló, a kijelölt hagyományt és történeti elképzeléseket újraértelmező szintézisek és monográfiák is megjelentek – napvilágot láttak könyv alakban is (VAJDA 2006, 2007; MÁK 2007; ISPÁNOVICS CSAPÓ 2011). Ugyanakkor a lexikon koncepcióját alakító szándék ezeket vagy nem veszi figyelembe, vagy egyértelműen elutasítja őket (GEROLD 1996, 1998). Az irodalom alakulástörténeti rendjéről szóló szintézisekbe – régtől fogva számol vele az irodalomtudomány (még azok a régi, nagy tudósok is, akiket – többek között Horváth Jánost – Gerold László is idéz bevezetőjében) – nemcsak egyetlen tudományos diszciplína szól bele. Ezeknek (pl. kultúra- és művelődéstörténeti kutatások: Thomka Beáta [1992], Mák Ferenc [2007], Hózsa Éva [2009], Ispánovics Csapó Julianna [2011] értekezései) hatása éppen a Vajdasági magyar irodalmi lexikon 1918-1014 elkészültének idején erősödött fel, a nem minden esetben "tiszta (szép)irodalmiság" jelenlétére, áthajlásokra, tudományos és mediális átcsúszásokra mutatva rá.