Végvári Lajos: Munkácsy Mihály (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955) - (1844-1900) Szerkesztő Grafikus Kiadó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1955 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 98 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 34 cm x 26 cm ISBN: Megjegyzés: Egész oldalas színes reprodukciókat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Vihar a pusztánTanulmány az ásító inashozSiralomház II. TépéscsinálókSiralomház (az elítélt)Éjjeli csavargókBúcsúzkodásKöpülő asszonyRőzsehordó nőRészeges férj hazatéréseTanulmány a zálogházhozTanulmány a zálogházhozTanulmány a falu hőséhezErdőrészletMunkácsy Mihályné arcképeTanulmányfej MiltonhozDélutáni látogatásVirágcsendéletKrisztus Pilátus előttFasorKukoricásLiszt Ferenc arcképeLegelésző csordaSztrájk Témakörök Életrajz > Művészet > Festészet, szobrászat Művészetek > Művészettörténet általános > Életrajzok > Festők Művészetek > Festészet > Korszakok, stílusok > XIX.
Összehasonlításképpen az 1970-es 80-as években, a kádári puha diktatúra időszakában éves átlagban már csak három halálos ítélet született. A megtorlástól a konszolidációig Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után ideiglenesen ismét visszaállították a népbírósági rendszert, és bevezették a statáriumot. Kádár János (középen) még a Rákosi-kormány belügyminisztereként Farkas Mihály honvédelmi miniszter társaságábanForrás: Wikimedia CommonsA futószalagon hozott halálos ítéletek és a tömeges megtorlás ellenére is a korai Kádár-kor igazságügyi terrorja néhány elemében eltért a Rákosi-korszakétól. Ekkor már nem általában az "osztályellenség", hanem alapvetően egyének, csoportok ellen léptek fel. A cél azonban hasonló volt; a hatalom könyörtelenségének demonstrálásával a tömegek ellenálló erejének a megtöré 1956 után, a megtorlás éveiben ismét visszaállították a népbíráskodást, és a megfélemlítés egyik eszköze a karhatalom, illetve a Munkásőrség voltForrás: AFPAz 1960-as évek elejétől kibontakozó kádári konszolidáció alatt azonban egyre ritkábban suhogtatták a korbácsot, és sokkal gyakrabban vették elő a mézeskalácsot.
Méreginjekció Első lépésként a halálraítéltet ágyhoz szíjazzák, karjait az ágymelletti tartókhoz rögzítik, majd azokat alkohollal fertőtlenítik. A könyökhajlatnál a vénába szúrják a tűt, elsőnek nátrium-pentotált fecskendeznek a véráramba, amitől az elítélt kómába esik. Ezután a csőbe fecskendeznek pancuronium-bromidot, ami megbénítja az izmokat a szív kivételével és fulladáshoz vezet. Ezt követően a harmadik lépés a kálium-klorid, ami a szív és a keringés összeomlását okozza. Az utolsó percig van esély rá, hogy megkegyelmezzenek az elítélten, ezért a kivégző termekben van egy bizonyos telefon, ami ha megcsörren, egyből abba hagyják az ítélet végrehajtását (Thomas Whitaker esete is pont ilyen volt. ) Utolsó mondatok, amit halála előtt mondott egy-egy elítélt: Jimmy L. Glass: gyilkosságért villamosszék általi halálra ítélték. Utolsó mondata: "Én inkább horgásznék". Robert Alton Harris: gyilkosságért rablásokért gázkamrában mondta utolsó mondatát: "Lehetsz király vagy utcaseprő, de előbb-utóbb táncra perdülsz a kaszással".
A nyilas hatalomátvétel után ismét a nyílt önkény határozta meg a leszámoló jellegű "igazságszolgáltatást"Forrás: BundesarchivAz összeomlás hónapjainak bizarr apokalipszisében nyilas suhancok randalíroztak és gyilkoltak Budapest utcáin; de további szürreális jelenetként például a reverendáján nyilas karszalagot, valamint cingulus helyett pisztolytáskát viselő Kun páter "Krisztus szent nevében" lövetett halomra ártatlan embereket. A Krisztus nevében önkényes utcai kivégzéseket szervező nyilas Kun páter akasztása 1945 szeptemberében, a Fővárosi Törvényszék Markó utcai udvaránForrás: MTI/-A nyilas kormány és Beregffy honvédelmi miniszter egyre-másra hozták a "felkoncolási" rendeleteket. A nyilas uralom néhány hónapja alatt szinte napról napra gyarapodott az azonnal végrehajtható halálos ítélettel fenyegetett cselekmények száma. Lincselő népbíráskodás és osztályharcos igazságszolgáltatás Az 1944. december 21-én Moszkva bábáskodása mellett Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik első intézkedése volt, hogy megalkotta a háborús bűnösök felkutatására és megbüntetésére vonatkozó rendeletet.
– ezek voltak a 13 éves Bell utolsó szavai, mielőtt nyilvánosan felakasztották.
Az asztalosinasból lett festő, a nyomorból Párizs legelőkelőbb szalonjaiba bejutó, és maga is impozáns szalonnal büszkélkedő művész már életében nagy népszerűségnek örvendett. Nem kevés szerepe lehetett ebben a népmesékhez hasonlatos, tudatosan is terjesztett élettörténetnek, amelynek köszönhetően Munkácsy kuriózumnak számított Párizsban. Munkácsy Mihály, vagyis Lieb Mihály Leó 1844-ben született, és 1870-ben már komoly sikereket ér el a Siralomház első verziójával. Ezt követték többek között a Tépéscsinálók, Az elítélt (Kétalakos siralomház) és a Köpülő asszony c. festmények, olyan népi életképek, amelyek többek szerint a festő legjobb, leghitelesebb alkotásai. A párizsi szalonok világában dekoratív, részletgazdag és a korábbi alkotásokhoz képest kissé kiüresedett szalonképeket festett. Utolsó művei körébe impozáns, vallásos témájú vásznak tartoznak, a Krisztus-trilóinyei Merse Pál, Majális, 1873, Magyar Nemzeti GalériaSzinyei Merse Pál mindössze egy évvel született később, mint Munkácsy.