Az alsóbb osztálybeli, szegényebb családok gyermekeinek beszédére a korlátozott kód jellemző. A nyelvet kontextusfüggően használják, azaz olyan előfeltevésekkel, melyek szerint a hallgatóság ismeri a helyzetet, előzményeket. A magától értetődő dolgokat nyelvileg nem fejezik ki. A nyelv inkább gyakorlati tapasztalatok közlésére, mintsem elvontabb gondolatok, folyamatok vagy relációk értelmezésére alkalmas. A nevelésben a jutalmazás és a büntetés fontos, de azok indokolása és a kiegészítő magyarázatok hiányoznak. A kidolgozott kód használata ellenben nem követeli meg az előzmények, a helyzet ismeretét, hiszen nyelvileg kifejezik azokat, azaz a beszédmód kontextusfüggetlen. Ez a beszédforma elősegíti az elvont gondolkodás kialakulását, ugyanis alkalmas értelmezésre, elvont gondolatok megjelenítésére. A kulturális tőke jellemző eleme ez a középosztályi vagy magasabb társadalmi pozíciójú családoknak. Az iskola ezt a beszédformát és a mögötte húzódó kultúrát részesíti előnyben, önmaga ugyanezt a kódot használja.
Az is köztudott, hogy az emberi tanulás négy alapvető formát ölthet verbális, szenzoros, motoros és szociális, amelyek a legkülönbözőbb környezeti kontextusban játszódhatnak le, és amelyek sikerességét számos tényező befolyásolja. Ezennel a tanulás kizárólag társas interakciók mentén lezajló, többek között az emberi szerepek, viszonyulások, kapcsolatok, szokások, viselkedések és attitűdök elsajátításában testet öltő sajátos formáját vesszük elemzésünk tárgyává. A szociális tanulás olyan típusú elsajátítási folyamat, amelyben más személyekkel való közvetlen interakció során, a direkt és konkrét megtapasztalás (észlelés, megfigyelés) révén az egyén mindenekelőtt új viselkedésformát vagy cselekvési típust vesz birtokba, illetve valamilyen korábbi viselkedési formájának vagy cselekvési módozatának (szerencsés helyzetben jó irányú) módosulása következik be. A szociális tanulás révén, voltaképpen mások alapos megfigyelésének alapján tanuljuk meg egyfelől a viselkedési szabályokat, normákat és szokásokat, másfelől pedig az azoknak megfelelő konkrét szociális viselkedési formák és készségek egész rendszerét.
A szociális tanulás azon készségeknek, ismereteknek, viselkedéseknek az elsajátítását jelenti, amelyek lehetővé teszik a csoportba való beilleszkedést és a hatékony működést. Szociális tanulás fogalma Az elmélet megalkotója Miller és Dollard, valamint Albert Bandura, akik a viselkedést a kölcsönös meghatározottság elvével magyarázzák. A viselkedést a mintaként szolgáló szociális környezetben vizsgálták, és azt figyelték, hogy a másokon látott viselkedési mintázatokat milyen hajlandósággal utánozza, és hogyan értékeli a személy. A gyerekek úgy tanulnak tőlünk, felnőttektől, hogy megfigyelik a viselkedésünket és utánozzák azt – gondoljunk csak a Bandura nevéhez fűződő híres Bobo baba kísérletre. Bandura az emberi működést a személyes tényezők, a viselkedés és a környezeti tényezők kölcsönhatásának tudja be. Elmélete szerint nemcsak környezetünk hat ránk, hanem mi is tudjuk azt alakítani, emellett a kognitív folyamataink is meghatározzák, hogy a milyen környezeti eseményekre reagálunk, milyen eseményeket veszünk észre, hogyan értelmezzük ezeket, és milyen válaszokat adunk rájuk.
Testvérkapcsolatok: Ennek minőségét az azonos szülői bánásmód kedvezően befolyásolja. Ellenkező esetben rivalizáláshoz, a testvéri feladatok rossz teljesítéséhez vezethet. Integrációs kapcsolatok: A nagyszülőkkel és dédszülőkkel való viszony kedvező hatású lehet, ha nemcsak a gyermek hanem annak szülei is jó kapcsolatokat ápolnak velük. A családon belüli erőszak és válás viszont generációkon keresztül vonulhat végig. Ugyanígy, az érzéketlen, durva, túlszabályozó vagy ellenséges szülői magatartás hatása is megjelenik a gyermek személyiségében és házastársi kapcsolatában, sőt továbbadhatják saját gyermekeiknek is. Család szocializációs funkciói Biztonságérzet megteremtése és a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak lerakása: Alapvető feltétele a folyamatos testi és társas-érzelmi kontaktus. A beszéd megtanítása: A beszéd - tanulásának elkezdésétől - közvetíti a család tapasztalatrendszerét, a beszédet kísérő egyéb csatornákon pedig a családi szubkultúra elemeit. Ez utóbbi befolyásolja az érzelmi fejlődést és az iskoláztatást.
Negatív identifikáció: egy személy arra is szolgálhat modellül, hogy hogyan ne viselkedjünk. Belsővé tétel (interiorizáció) A szocializációs folyamat legmagasabb szintje. A modell-követésnek azt a legmagasabb szintű formáját nevezzük így, amikor az egyén azért fogadja el a másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével. A szereteten alapuló interiorizáció a szabály belső elfogadását eredményezi, az ún. belső kontroll kialakulásához vezet. Az erkölcsi normák, szokások, a lelkiismeret is ezen az interiorizációs folyamaton alapul. Készítette: Batta Andrea Szociálpedagógia szak, II. évfolyam Tel. : 06-20/510-38-37 e-mail: a.
Formális tanulás = intézményrendszerben zajlik, a képzettséget bizonyítvánnyal, oklevéllel ismerik el 2. Nem formális tanulás = a hivatalos intézményrendszeren kívül folyik 3. Informális tanulás = mindennapi élet velejárója, a tanulás legősibb formája; nem feltétlenül tudatos A három tanulási forma komplementer jellegű, egymást kiegészítve működik A tanulás társadalmi helyzete – hiányosságok -társ- - tanuló – ped. oldaláról Az egyének alkotta társadalmi értékrendben a tudás, mint érték nincs az őt megillető helyen A tanulók motiválatlanok, nincs céljuk, tanulási technikáik kialakulatlanok, túlzott mértékű a külső motiváció, kötelességtudat hiánya Tanítási gyakorlat megújulására is szükség lenne. Az oktatás társadalmi folyamatok általi meghatározottsága A társadalmi folyamatok és az oktatási folyamatok közötti kölcsönhatás meghatározó. Az oktatás társadalmi funkciói: ( többféle szemlélet érvényesül, nem beszélhetünk egységes tudományos megközelítésről) • személyiségfejlesztő • kulturális funkció • társadalmi egyenlőtlenségeket növelő vagy csökkentő • társadalmi mobilitást befolyásoló ( megszerzett tudás, képzettség meghatározó, hogy milyen munkaszerepeket vállalhat az ember), munkaerő kiképzése • szociális funkció Az oktatás társadalmi meghatározottságávalkapcsolatos elméletek középpontjában az esély egyenlőségegyenlőtlenség fogalompár áll.
Kiemelt fejlesztési feladatok (kereszttantervek): minden műveltségi -terület feladata. H armadik rész a műveltségterületek fejlesztési feladatait, tartalmak, kompetenciák. 4, 6, 8, 12 évfolyamok végére határozza meg a kiemelt és műveltségterületi fejlesztési feladatokat. ( közben 18 év a tankötelezettség) A tartalmi szabályozás középső szintjén megjelenő új elem az oktatási programok, programcsomagok: egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszer. Funkció:segítés A 2005/06-os tanévben új típusú oktatási programcsomagok kipróbálása az iskolák 1., 2, 5, 7, 9 évf-on Nemzeti alaptanterv 2007-ben is módosult. A lényegesebb változások a következőek: A nevelés-oktatás közös értékei"részbe beépítésre került az EU nyolc kulcskompetenciát tartalmazó keretrendszer. EU Kulcskompetenciák: ( élethosszig tanulás, életben való boldogulás, munkábaállást segítik) anyanyelvi komm, idegen nyelvi komm. IKT, tanulás tanítása, személyközi és állampolg, vállalkozói képességek, művészi, kulturális tudatosság, "Kiemelt fejlesztési feladatok" című fejezet is kiegészült az EU tagságból adódó feladatokkal ( EU azonosságtudat, demokráciára nev, állampolgári és jogi ism, ) Kompetenciaalapú okt.
• Értékelés. Hosszabb probléma-megoldási feladatok befejeztével gondoljuk újra a megoldás folyamatát! Értékeljük ki, milyen eszközök segítették a munkát, hol kerültünk tévútra! Kutatás. A felfedezéses tanulással rokon stratégia, de attól néhány ponton mégis jellegzetesen eltér a kutatásos tanulás Itt nem mélystruktúrák felfedezéséről van szó, hanem maguknak a tényeknek a feltárásáról, pontosabban arról, hogyan juthatunk hozzá a számunkra szükséges információkhoz, és hogyan rendezhetjük őket számunkra értelmes egésszé. Valójában a megismerésttanítjuk, és azt, hogy meglévő ismereteinket hogyan használjuk fel új ismeretek megszerzéséhez. ( tanuló választja ki az információforrásokat, könyvtári, internetes óra, házi dolgozat megírásaszempontok és terjedelem meghatározása) • • • • • A MÓDSZEREK OSZTÁLYOZÁSA A. Pszichológiai szempontból 1. Szemlélettel és képszerű megismeréssel kapcsolatos módszerek (bemutatás, szemléltetés) 2. Szóbeli megismeréssel kapcsolatos módszerek (közlő módszerek, beszélgetés, szövegek tanulmányozása) 3.
A meghatározást többféle szempontból közelíthetjük meg, tág és szűk értelmezésben, mint hétköznapi fogalom, vagy tudományos szemszögből. A tanulásértelmezésének sajátos irányait jelzik a különböző tanuláselméletek és a tanulási modellek. • Tanulási modellek: Iskolai tanulás Caroll-féle modellje ( 1962-63) Caroll modelljében az aktív tanulási idő a központi tényező. A sikeres tanulás a tanulásra fordított idő és a tanuláshoz szükséges idő hányadosával fejezhető ki. (amerikai) Ha egyenlő eggyel, akkor a tanulás sikeres és gazdaságos. Optimális tanulás Ha nagyobb a ráfordítás, mint egy, akkor sikeres, de nem gazdaságos. Ha egy nagyobb, mint a tervezett és a ráfordított idő, akkor sikertelen. A tanuláshoz szükséges idő függ: tanulási képesség, tanítás minősége, tanítás megértésének képessége A tanulásra fordított idő függ: tanulási alkalom, kitartás a tanulásban Bloom modellje: Benjamin Bloom (amerikai kutató) tanítási elmélete (a követelményrendszer révén) – 1976. : Egy másik neves kutató, Bloom a Caroll-féle modellből kiindulva rendszerszerűmodellt alkot bemeneti és kimeneti tényezőkkel.