Az emberi jogok alkotmányos védelme Magyarországon; szerk. Bódi Stefánia, Schweitzer Gábor; Ludovika Egyetemi, Bp., 2021Kapcsolódó szócikkSzerkesztés Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
Európában a XVII. és a XVIII. század folyamán számos filozófus fejlesztette tovább a természetjogi szemléletet. John Locke (1689) dolgozta ki azt az elméletet, mely szerint minden ember természettől fogva rendelkezik bizonyos jogokkal, vagyis ezekkel nem valamilyen kormány vagy a törvény ruházza fel őket. A kormányzat hatalmának legitimitása valójában azon alapul, hogy mennyire tartja tiszteletben ezeket a természetes jogokat. Az idők során az az elgondolás, hogy ezeknek a természetes jogoknak bizonyos törvényi védelmet kell biztosítani, egyre szélesebb körben elfogadottá vált, és néhány ország alkotmányában is kifejezésre jutott. Ez a felfogás fogalmazódott újra az emberi jogokban, amelyek azonos álláspontot tükröznek a kormányzat és állampolgár viszonya tekintetében is. 1776-ban az észak-amerikai brit gyarmatok többsége elfogadta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát, amelyben kimondta elszakadását a Brit Birodalomtól. A Nyilatkozat szövege jórészt Locke és Montesquieu természetjogi elméletén alapul.