Kovászna Megye Települései: Kovászna - Erdélyi Utazás - Kovászna

Református temploma 1792-ben épült a Székely-kúria udvarán áll. UNIREA (FELVINC) A község Fehér megyében, Nagyenyedtől 17 km-re északkeletre, a Maros jobb partján, a Keresztesmező déli szélén, a Létom patak mellett található. Az egykori, 1876ban megszüntetett Aranyosszék központja. A lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román és német kisebbség számaránya sem. A település 1901-ben elvesztette városi státuszát és átalakult nagyközséggé. ORMENIȘ (ÜRMÖS) Brassó megyében, Brassótól 40 km-re északra az Olt bal partján fekszik. Az addig hozzátartozó Ágostonfalva 2004-től önálló község. Unitárius, ortodox temploma és római katolikus kápolnája van. A falu központjában levő kastély a hagyomány szerint I. Rákóczi György vadászkastélya volt. Határában a Töpe-patak völgyében barlang és kőfülke található. MIHAI VITEAZU (SZENTMIHÁLY) Kolozs megyében, Tordától 5 km-re délnyugatra, a falut átszelő Bágyon pataknak az Aranyosba torkollásánál fekszik. Mészkő és Sinfalva tartozik hozzá.

Városunk
Együttélési övezetként fog pályázni Sepsiszentgyörgy és az Olt-menti települések
Kovászna megye községeinek listája – Wikipédia
Háromszék 2030 - Modern Városok, Modern Falvak Programja - Kovászna Megye Tanácsa
Tíz új járőrautót kapott a Kovászna megyei rendőrség
A GOODWILL CONSULTING KFT. ÜGYFÉLKÖRÉBE TARTOZÓ TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSÁRA NYITOTT ROMÁN TELEPÜLÉSEK - PDF Free Download

Városunk

Vigyék meg az összes székelynek szíves üdvözletemet és reám való emlékezésükért az én hálámat". Kossuth Lajos A huszadik században bekövetkezett drámai változások eredményeképpen Sepsiszentgyörgy Románia részévé vált a trianoni döntés után. Rövid ideig, 1940 és 1944 között, a második bécsi döntés eredményeképpen Magyarországhoz tartozott. A második világháború után Észak-Erdélyt újra Romániához csatolták, így lett Sepsiszentgyörgy is újfennt Románia része. 1952 és 1960 között Sepsiszentgyörgy a Magyar Autonóm Tartomány része, 1960-ban átkerül a Sztálin Tartományból lett Brassó Tartományhoz, majd az 1968-as megyésítés során megalakított Kovászna megye székhelye lesz. A szocializmus évei, a szocialista városfejlesztés jelentősen módosította a korábban sajátos mezővárosi jelleget, ezek az átalakulások nem voltak igazán kedvezők, de az elmúlt tizennyolc évben a városvezetés sokat tett Sepsiszentgyörgy modernizálásáért, és a jelenlegi adminisztráció is hasonló szellemben kíván cselekedni. Sepsiszentgyörgy maSepsiszentgyörgy ma megyeszékhely, a régió egyik legígéretesebben fejlődő városa.

Együttélési övezetként fog pályázni Sepsiszentgyörgy és az Olt-menti települések

ismertető Megye: Kovászna dély régió. Kovászna a Kovászna-patak mellett fekvő Kovászna megyei város, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Vajnafalva, Csomakörös. A város a XIX. század második felében járási székhely, 1952-ben megszerezte a városi titulust, a megyei névadó települése lett. Az egykori Orbai szék központja is volt. Kézdivásárhely innen csupán 20 kilométerre található. Elnevezése... a mellette fekvő Kovászna patakról ered. Ez a névalak pedig minden bizonnyal szláv eredetű. A kvasni szót annyit tesz: savanyúvíz. Története rövidenAz első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVI. századból származik. Ebben a forrásban még Kowaznaként olvashatunk róla. A XIX. században fontos privilégiumot szerzett: a vásártartási jogot. században négy alkalommal is pusztító tűzvész ütött ki. A település református temploma XVIII. századi. A XIX. században a tűzvészek mellett földrengés is pusztított. Ennem révén a templom olyannyira veszélyes lett, hogy lebontották.

Állítása szerint nem arról van szó, hogy a tanárok nem szerették volna eddig is ilyen jellegű tudást átadni, de egy ilyen tantárgyara való előkészület a számos más teendő, kötelező tananyag mellett már nem nagyon fért bele az idejükbe.

Kovászna megye községeinek listája – Wikipédia

Több tízezren olvasták fel Nemes Nagy Ágnes műveit
A selyemfiú netflix 2019
Kovászna megye községeinek listája – Wikipédia
Kovászna - Erdélyi Utazás - Kovászna
Tíz új járőrautót kapott a Kovászna megyei rendőrség

A "Gruiul Pietrii" tájvédelmi körzet része kb. 0, 4 hektáron, valamint része egy mesterséges tó a Sebes-Körösön. A faluban található Ortodox és Görög-katolikus templom is. A lakosság nagy része a mezőgazdaságból él, sokan a közeli városokba járnak dolgozni (Nagyvárad, Élesd). A településen egy olasz tulajdonban lévő gomba és gyümölcsfeldolgozó üzem működik. ORAȘU NOU (AVASÚJVÁROS) A település és községközpont Romániában, Szatmár megyében található, az Avasság központja. Az Avasság központja már a középkortól, s a környék legnagyobb és legjelentősebb települése a Tálna patak mellett. Nevezetessége a Református templom, mely a XV. században épült. Az 1717. évi tatárjáráskor leégett, de később rendbe hozták. A ráksaiak és ráksahegyiek együttes szavazata által 2010-ben, érvényes referendummal levált a két település, így Avasújváros ismét magyar többségű község lett. IZVORU CRIȘULUI (KÖRÖSFŐ) A falu az azonos nevű község központja, Kolozs megyében Bánffyhunyadtól 6 km-re keletre fekszik. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.

Háromszék 2030 - Modern Városok, Modern Falvak Programja - Kovászna Megye Tanácsa

Az akkori gazdasági körzetelmélet szerint a gazdaság térszerkezete határozza meg a társadalom területi tagolódását. Az új rendszer a comuna (egy comunát egy vagy több társközség, falu alkot), rajonok és tartományok szintjén valósult meg. A Sztalin (Brassó) Tartományhoz tartozó Háromszék településeit a Sepsiszentgyörgyi és Kézdivásárhelyi Rajonba osztották (Regionarea... 1950). Bodzaforduló és térsége a tartományi központ Rajonjához, Miklósvárszék a Rákosi Rajonhoz tartozott. A megye K-i hegyvidékeinek egy része, 1950-ben Ploieşti és Galaţi (Galac) Tartományhoz került. 1948- ban Sepsiszentgyörgy lakossága 14224, Kézdivásárhelyen 5424-en laknak. 1952-ben, a Székelyföldet magába foglaló Magyar Autonóm Tartomány része Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely rajon. Az 1956-os átszervezés nem jelentett változást a Magyar Autonóm Tartomány részét képező Sepsiszentgyörgyi és Kézdivásárhelyi Rajonok területén. A Bodzafordulói-medence továbbra is Brassóhoz tartozott (Regionarea.. 1952, 1956). 1960-ban Brassó Tartományhoz csatolták Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely rajonokat.

1900-ban Sepsiszentgyörgynek 7131, Kézdivásárhelynek 5638 lakosa volt. Berecket 2917-en, Illyefalvát 1366-on lakják (VARGA E. A mai településhálózat kialakulása a XX. század első feléig befejeződik. Ekkor nyilvánították önálló faluvá a Komandói-medencében Komandót, a Kökös melletti Kökösbácsteleket és a köpeci bányásztelepülést Köpecbányát (WAGNER E. világháború után, 1926-ig a háború előtti beosztás volt érvényben (MARTINOVICI C. -ISTRATI N. 1921). A Trianoni békeszerződés értelmében Háromszék megye Románia földrajzi közepébe került, a határmentiséget, történelme során először, központi elhelyezkedés váltotta fel. A Brassón áthaladó országos és Európai fontosságú közlekedési folyosók közelsége serkentette a térség gazdaságát. Sepsiszentgyörgyön halad át az Olt völgyét követő országos jelentőségű fővasútvonal és a 12-es számú főút, Kézdivásárhelyet érinti a 11-es főút (E577) és a Brassó-Sepsiszentgyörgy-Bereck vasút. 1926-ban, az 1876-os megyésítéskor Háromszékhez csatolt barcasági községek és a Bodzafordulói-medence falvai Brassó közigazgatása alá kerültek.

Tíz új járőrautót kapott a Kovászna megyei rendőrség

világháború utáni évtizedek és az 1968-as megyésítés eredményezték. Évszázadok során több közigazgatási rendszerbe tagolódott a mai Kovászna megye területe: - Szék Település - Szék Járás Település - Katonai kerület Körzet Alkörzet Település - Szék Járás Község - Megye Járás Község - Tartomány Rajon Comuna (Társközségek) Falu - Megye Comuna (Társközségek) Falu A közeljövő közigazgatási szerkezete a Régió Kistérség Település szintjén valósulhat meg. A legtöbb közigazgatási átszervezésre (7) 1940 1968 között került sor. II. József korának kivételével, Sepsiszentgyörgy közigazgatási központként működött Sepsiszék, a Sepsiszentgyörgyi katonai körzet, Háromszék megye, Sepsiszentgyörgyi Rajon, majd Kovászna megye területén. E térség és települései korszerűsödésének feltételeit a humán erőforrás minősége és a természeti-táji adottságok mellett alapvetően befolyásolja az infrastruktúra fejlettségi szintje. Ipari beruházásokat vonz, a gazdasági szerkezet átalakulását jelentheti, megélhetési forrást biztosíthat.

A GOODWILL CONSULTING KFT. ÜGYFÉLKÖRÉBE TARTOZÓ TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSÁRA NYITOTT ROMÁN TELEPÜLÉSEK - PDF Free Download

A Bodza felső folyása mentén, a Borzafordulói- és Brassói-havasok által körülvett Borzafordulói-medence nagyobbrészt Sepsiszék területe volt. Az évi csapadékmennyiség 500-600 mm a Feketeügy völgyében, 1000-1200 mm fölé emelkedik a Háromszéki-havasok csúcsain. Az évi középhőmérséklet 8 C körül alakul a Háromszéki-medencében, 6-7 C a Bodzafordulói-medencében, 2-3 C-ra csökken a medencéket övező hegységekben. A Kárpátok hegyközi medencéiben gyakori fordított hőmérsékleti rétegződés, a téli időszakban gyakran okoz ködképződést. Az Ojtozi-szoros felől érkező Nemere szél a téli lehűlést segíti elő Kézdivásárhely térségében (GEOGRAFIA ROMÂNIEI 1987). A természeti adottságok a krumpli és káposzta termesztésnek, valamint az állattenyésztésnek kedveznek. Bővizű felszíni vízhálózattal és értékes felszínalatti vízkészlettel rendelkezik. Legértékesebb gyógy- és ásványvízforrásait Kovásznán, Bibarcfalván, Bodokon, Előpatakon és Málnásfürdőn értékesítik. Évszázadokon át e terület legjelentősebb természeti erőforrását és egyik legfontosabb gazdasági tényezőjét a természetes növényzetet képező lombos-, vegyes- és fenyőerdők alkotják.

Nevezetessége a Körösfői templom. A négy fiatornyas református templom 1764-ben épült, középkori templom alapokra. Ekkor készült kazettás mennyezete is, melyet nagy részben Umling Lőrinc festett. A templomban megtekinthető a II. Rákóczi György által a falunak ajándékozott török szőnyeg. A református templom mellett avatták fel 1995-ben a Fîntinel-fennsíkon hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét. Asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól híres kalotaszegi település. Népművészetét az út menti kirakodóvásárban is megtekinthetjük. ESTELNIC (ESZTELNEK) A falu Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre, a Nemere-hegység délnyugati előterében, az Esztelnek-patak völgyében fekszik. 2005-ig közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozott, azóta önálló. Hozzá tartozik a szomszédos Kurtapatak is. Erődített római katolikus temploma 14. századi, melyet a 15. század végén gótikus stílusban átépítettek, majd 1635-ben bővítették és 1724-ben javították. 1977-ben a földrengéskor 14. századi freskótöredékek kerültek elő.