5. Eltelt már három hónap. Miért nem beszél még az új nyelven? Ezt a "három hónap alatt megtanulja a gyerek a nyelvet" dolgot sok helyen emlegetik, de azért ez nem szentírás. Tény, hogy körülbelül ennyi idő kell hozzá, hogy megértesse magát, de ez messze van még a tökéletes nyelvtudástól. Ráadásul minden gyerek más. Vannak a nagyon nyitottak, akik két szót is háromféleképp összeraknak, és már az első héten csacsognak a többiekkel – de az is tök normális, ha a gyerek fél évig meg se szólal, mert nem akar "bénázni" a többiek előtt. A szakemberek szerint fél év alatt azért az alapvető kommunikációt meg lehet tanulni, az első év végére pedig a legtöbb gyerek magabiztosan eltársalog az osztálytársaival, és megtanul írni, olvasni az adott nyelven. 6. Meg fogják buktatni a suliban, ha nem tud felelni? Igen, ez előfordulhat. Mi éltünk olyan országban is, ahol figyelembe vették, hogy a gyerek nem beszéli a nyelvet (Anglia), de Spanyolországban például a második napon dolgozatot írattak a lányommal a szem részeiből, és megbuktatták félévkor környezetismeretből, mert már a kérdéseket sem értette.
Az első néhány hónapban a változás szorongásokat, magatartásbeli problémákat okozhat. Ezek elmúlását türelemmel ki kell várni. Szülőként meg kell érteni, mennyi félelem lehet a gyermekben, és milyen nehéz az anyanyelv nyújtotta biztonságot elveszíteni. Ezt kompenzálandó, a hétköznapok rutinjaira nagyon oda kell figyelni! Jó, ha sikerül az otthonihoz hasonló körülményeket kialakítani. Jogi megközelítésbenKorábban úgy volt, hogy ha a gyermek letelepedés céljából távozik külföldre, akkor a másik szülőnek kifejezetten a külföldön történő letelepedéséhez kell hozzájárulnia. Az új Ptk. kiiktatja az ehhez szükséges gyámhatósági engedélyt, már ha a szülők között nincs vita a gyerek külföldre távozásáról. Az új polgári törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépését követően – ha a szülők között nincs erre vonatkozóan vita – nincs szükség gyámhatósági jóváhagyásra a gyermek tartós külföldre távozásához. Mindez nem jelenti azt, hogy a külföldre költöző családoknak ne kellene továbbra is jelezniük a magyar hatóság felé ezt a szándékukat: gyámhivatali engedélyre ugyan nincs szükség, de a jegyzőnél közölni kell, hogy a gyerek máshol teljesíti a tankötelezettséget, a járási hivataloknál pedig jelezni kell a lakóhely megváltozását.
1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül? 1. 1. Először is hivatkozni kell a szülő-gyermek kapcsolatra vonatkozó szabályozásnak az Ausztriában 2013. február 1-jén hatályba lépett, a szülő-gyermek kapcsolatra és a személyek nevére vonatkozó szabályozás módosításáról szóló 2013. évi törvény (Kindschafts- und Namensrecht-Änderungsgesetz 2013) (BGBl I 2013/15) által elvégzett átfogó módosítására. E módosítás óta a tartózkodási helyre vonatkozó szabályokat az általános polgári törvénykönyv (Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch – ABGB) 162. szakasza tartalmazza, jóllehet e szabályokat nem elszigetelten, hanem a szülő-gyermek kapcsolatra vonatkozó szabályozás egyéb rendelkezéseinek tágabb összefüggésében kell értelmezni. 1. 2. Egy szülő mindenképpen a másik szülő hozzájárulása nélkül viheti a gyermeket külföldre akkor, ha a gyermeket külföldre vivő szülő egyrészt kizárólagos felügyeleti jogot kapott; másrészt, ha előre értesítette a másik szülőt; harmadrészt pedig, ha a másik szülő ezt követően nem tiltakozott kifejezetten észszerű időn belül, és nem kérte ennek megfelelően a bíróságtól a felügyeleti jog visszavonását vagy korlátozását.
Külföldre költözni óriási lépés – és még nagyobbnak tűnik, ha az ember nem egyedül, hanem családostul vág neki az ismeretlennek. Az elmúlt hat évben három országban éltem, és mivel a három gyerek is velünk költözött, afféle amatőr szakértővé avanzsáltam az ismerőseim között. Rengeteg költözés előtt álló ismerőst és ismeretlen anyukát nyugtattam már az évek alatt, mert hát mi, anyák mindig a gyerekeinkért aggódunk leginkább. Jöjjön most az a tíz olyan dolog, ami nekem is sok álmatlan éjszakát okozott, amikor eldöntöttük, hogy külföldre költözünk. 1. A gyerek nem akar jönni. Ha kényszerítem rá, akkor tönkreteszem az életét? Valljuk be, minden változás ijesztő dolog, még akkor is, ha az oviból kerül suliba a gyerek, vagy országon belül költözködik. Egy gyerek elképzelni sem tudja, mi vár rá, és érthető, ha foggal-körömmel ragaszkodik a régi kis megszokott életéhez. Sajnos itt nekünk, felnőtteknek fel kell nőni a feladathoz, megnyugtatni a gyereket és elmagyarázni, miért is költözünk másik országba.
Mi szeptemberben költöztünk ki Angliába, a férjemmel és a 3 éves fiunkkal. Mindenhova jelentkezett dolgozni, nem csak a szakmájában (vegyészmérnök), de most tartunk ott, hogy néhány héten belül lesz tuti munkája, mivel szerencsés helyre költöztünk, alattunk megnyitnak egy üzletet és ha kész lesznek, biztosan a páromat veszik fel. Nekünk rengeteg kezdő tőkénk volt, 2 milliót hoztunk, a többi kártyán maradt vésztartaléknak, amit kihoztunk kb mostanában fogyott el. A legolcsóbb több szobás lakás/ház 4-500 font, arra jön kb 100 font házadó, plusz a víz, gáz, stb. A gyerekeknek 3-3 és fél éves kortól van iskola, persze inkább óvodaféle még. Nem baj, ha nem tud angolul, ott megtanítják és sok a magyar gyerek, hogy meg is értsé nagyon szeretünk itt élni, csak ha az éhhalál fenyegetne, akkor mennénk haza, bár ott se tudnánk mit kezdeni, ott is sokáig jelentkezett a férjem orvosi ellátás, mi bementünk egy egészség központba, regisztráltunk, aztán el kellett menni általános vizsgálatra, azóta minden ingyenes.