Információ az osztatlan tanárképzéssel kapcsolatban: E-mail: [email protected] Honlap: Telefonszám: 06-1/461-4500, 3482-es mellék
Szerencsére hajlandók voltak meghallgatni, de megkértek: mutassam is meg a gyakorlatban, mire gondolok, és havonta tartsak bemutatóórákat minden osztályban, ahol kísérletezni szeretnék. Négy évig itt, újabb négy évig a kecskeméti Kodály Iskolában ezzel a módszerrel dolgoztunk együtt a kiváló tanítókkal, tanárokkal, akiknek egész életemben hálás leszek. Így született például a Kép, nyelv, zene, matematika program, melyet épp tavaly adtak ki újra. Művészet és élet című könyvem is a "két kultúra" összeegyeztetésén alapuló pedagógiai modellre épült. Szegeden ismertem meg Nagy József neveléstudós professzort és munkatársát, a nemrég Prima Primissima díjjal elismert Csapó Benőt, akik meghatározó szerepet játszottak kutatói pályámon. Segítettek abban, hogy a képességek méréssel kísért fejlesztését mindennapos gyakorlattá tegyem a művészetpedagógia korábban csak lelkes beszámolókkal vagy fanyalgó "készségtárgy" minősítéssel értékelt területén. Ez a kutatásalapú pedagógiai innováció áll munkám középpontjában ma merőseim szerint a kamaszok rajzolását új világításba helyező akadémiai doktorija igen érdekes téma.
489 2005. 491 2006. 544 Átlagosan kb. 500 (508) pályázatot kezel a TPIK évente. Kezelt szerzıdések száma: 2004. 291 2005. 278 2006. 219 Átlagosan 263 a kezelt szerzıdések száma, a sikerességi arány 52%. Az elnyert szerzıdések összesített pénzösszegei éves bontásban: 2004. 014. 705. 508 Ft 2005. 414. 144. 137 Ft 2006. 546. 890. 103 Ft 4. ) A tudomány menedzselése a gyakorlatban Interjú Balázs Krisztinával, az ELTE Informatikai Karának pályázati asszisztensével Mi a pályázati asszisztens feladata? A pályázati kiírások követése egyrészt a Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ Pályázati Irodájának segítségével; másrészt saját pályázatfigyelés útján, például a Tempus Közalapítvány pályázatai esetében. A határidık betartásánál figyelembe kell venni, hogy egy pályázati dokumentum mennyi idı alatt halad végig az egyetem különbözı szintjein, van-e szabad kutatói kapacitás, foglalkozott-e már valaki korábban ezzel a témával, illetve rendelkezünk-e az adott típusú pályázat elkészítésével kapcsolatban tapasztalatokkal.
A Tudománykommunikáció a természettudományban MSc célja – a világszerte Science Communication néven ismert diszciplína első kelet-közép-európai műhelyeként – olyan kommunikációs szakemberek képzése, akik képesek a természettudományos ismeretek sokoldalú, korszerű, tudományos szempontból hiteles és a tömegkommunikáció eszköztárát optimálisan kihasználó megjelenítésére a médiában, illetve a közgyűjteményekben. A képzésben két szakirányon (Tudománykommunikáció, tudományos ismeretterjesztés és Természettudományos múzeumi ismeretterjesztés), valamint egy specializációban (Kutatásmenedzsment) lehet majd felkészülni a tudományos médiában vagy a természettudományi-műszaki gyűjteményekben folytatott munkára, illetve a tudomány eredményeinek széleskörű ismertetésére, projektvezetésre. További részletek a szakról
A 4 féléves képzésre természettudományi, informatikai és mőszaki alapszakon végzetteket; illetve az ezeknek megfelelı öt éves egyetemi szintő és négy éves fıiskolai szintő kutatói, valamint tanár szakos oklevéllel rendelkezıket várják. Jelentkezhetnek olyan B. A. vagy M. diplomával rendelkezık is, akik legalább 50 kreditnyi terjedelemben hallgattak természettudományos tárgyakat. A képzés második évében a hallgatók a következı szakirányok közül választhatnak: Tudományos ismeretterjesztés szakirány Kutatásmenedzsment szakirány Múzeumpedagógiai szakirány Dolgozatomban indokolni szeretném, hogy miért van szükség ilyen szakemberekre, illetve bemutatom a képzés hazai és nemzetközi elızményeit. Az esszé második része rövid betekintést nyújt a tudományszervezés és tudásmenedzsment jelenlegi helyzetébe egyetemünkön. Végül néhány szakember tevékenységének rövid bemutatásával mutatok példát arra, hogy a tudomány menedzselése miként valósul meg a gyakorlatban. 1. ) Miért van szükség ilyen szakemberekre?
Szoros együttműködés várható a legtöbb tudományos rovattal rendelkező újsággal, az egyetem múzeumaival és egyéb természettudományos múzeumokkal. Kérdésemre, miszerint a jövőben sikerül-e közelebb hozni egymáshoz a tudományos életet és a médiát, a tanárnő így válaszolt: "A kutatók problémája eddig az volt, hogy laikusokhoz kellett beszélni, akikkel nem mindig tudták megértetni magukat, ezért vonakodtak a médiától. Úgy gondoljuk, könnyebben osztják majd meg munkásságuk eredményeit egykori tanítványaikkal, a természettudományos alapképzettségű tudománykommunikátorokkal, akik minden bizonnyal könnyebben megértik és hitelesebben közvetítik majd a kutatások eredményeit. " További információk a képzésről:! IntezmenyiOldalak/ó SzabolcsELTE Online Fotó: Naszvadi Gergő Mihály